Rektori Fórum a Széchenyi István Egyetemen

#SZE

Üzenetértéke volt annak, ahogy az ötödik, jubileumi rektori fórum a külföldi hallgatóknak szóló, és a campuson tanuló külföldi diákokat is megszólaltató új kisfilm bejátszásával kezdődött február utolsó napján a Széchenyi István Egyetemen. „Ezek vagyunk mi, és nagyon örülök annak, hogy nemzetközivé váltunk” – mondta Dr. Földesi Péter a bevezetőjében. Sorra vette az eredményeket és megfogalmazta a célokat, ezt követően válaszolt a beérkezett kérdésekre.

 

„Mitől jó egy egyetem? Az egyetem a hallgatóitól jó. Ha a hallgató bejön, ha itt van, ha kérdez, ha akar, akkor egyetem maradunk.  Ha nem, akkor elkezdünk egy olyan fajta kutatóintézetté válni, ami időnként még találkozik hallgatókkal is, aztán már azokkal sem, végül egyszer csak elporlad, széthordja a szél. Ezért kell a magyar hallgató, ezért kell a külföldi hallgató, ezért kell „A” hallgató, aki persze nem hallgat, hanem kérdez. Hagyománytiszteletből hallgatónak hívjuk a diákokat, de kérjük őket, hogy ne hallgassanak” – mondta Földesi Péter, és lépésről lépésre végig vette, hogyan kezdte a Széchenyis közösség a XXI. századi egyetem modelljét kiépíteni, hogyan talált rá arra az útra, amit nemcsak Magyarországon, hanem a nagyvilágban is keresnek. Hogyan válhatott ennek köszönhetően zászlóshajóvá.

Folyamatosan fenn kell tartani a versenyszellemet

 
Dr. Földesi Péter rektor inspiráló elődásban részletezte az egyetem eredményeit és céljait.

A felsőoktatási stratégiáról szólva Földesi Péter kiemelte, hogy az intézményeknek meg kell teremteniük a nem közösségi forrásokon alapuló működés képességét és felételrendszerét. Nem azért vár piaci alapon való működést a kormányzat az állami egyetemektől, mintha nem lenne az országnak elég pénze arra, hogy a felsőoktatást finanszírozza. Jogosan kér olyan működési modellt, amire nyugodt szívvel rábízhatja ezt a pénzt. Egy ilyen modellben folyamatosan fenn kell tartani azt a fajta versenyszellemet, ami elvárható egy modern felsőoktatási intézménytől.  Ez pedig a hatékony, gyakorlatorientált képzésen alapul, ami társadalmi elismerésnek örvend, és jól is érzik magukat benne a résztvevők.

A Széchenyi István Egyetemen a nemzetközi láthatóság növelése és a tantervreform összecsengett. „Interaktív, projektalapú, korszerű, elektronikus tananyagokra is építő képzési formákat hoztunk létre. Részben már megvan az angol nyelvű képzési párjuk is, amikre örömmel jönnek a külföldi hallgatók. Ezzel párhuzamosan fogalmaztuk meg, hogy élő, valós ipari kapcsolatokra van szükségünk. Azt várja el az ország, hogy ahol egyetem van, ott a gazdaság motorja, katalizátora legyen” – mondta Földesi Péter, hozzátéve, hogy a Széchenyi-egyetem legfontosabb mérőszámát az jelenti, hogy a végzett hallgatók milyen arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerőipacon. „A tudomány fellegvára vagyunk ebben a régióban, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a nálunk végzett diákoknak továbbra is olyan képzést adjunk, amiben nem fognak lemorzsolódni, a diploma átvétele után pedig magas kezdőfizetéssel kapnak munkát a saját szakterületükön” – hangsúlyozta a rektor.  

Be kell hozni azokat is, akik egyszer már a Széchenyin végeztek

A pénzügyi fenntarthatóságot illetően megerősítette, hogy a jövőben is rendelkezésre fognak állni fejlesztési források, nem lát problémát ezen a területen. Az intézményfejlesztési cél a bevétel orientált, gazdálkodási szemléleten alapuló kultúraváltás megvalósítása. Arra ösztönzik továbbra is a munkatársakat, hogy hozzanak bevételt az egyetemnek, hiszen azáltal saját szervezeti egységüket is gyarapíthatják a jogszabályi keretek között. „Pénz rengeteg van a nagyvilágban, tessék kimenni, megszerezni” – kérte a rektor, több oldalról is alátámasztva, hogy munkatársai a jövedelmüket jelentős mértékben kiegészíthetik.  Kiemelten elismeri az egyetem például azokat az oktatókat, akik angol nyelven is tartanak előadásokat. Ugyanígy a piacról szerzett bevételek jelentős részét is visszaforgatják a kollégáknak. 

A külföldi hallgatók számának növelése mellett a posztgraduális képzések kiterjesztését is célul tűzte az egyetem. Be kell hozni a külföldi hallgatókat, és be kell hozni azokat is, akik egyszer már a Széchenyin végeztek. Hiszen ma már rendszeresen újra kell tanulni a szakmát. A gyakorlatorientáltság persze itt is nagyon fontos, ezért az egyetem a gazdaságban kiváló teljesítményt nyújtó stratégiai együttműködő partnereivel készíti elő és viszi végig ezeket a képzéseket.

Kialakult egyfajta munkakultúra a mátrixként működő központokhoz

Földesi Péter előadásában külön hangsúlyt kaptak a hazai és nemzetközi projektek, amelyek szintén azt segítik, hogy kiteljesedhessen a XXI. századi egyetem modellje Győrben.  Az EFOP projektek például az intelligens szakosodást, a tematikus kutatási hálózati együttműködéseket, a felsőoktatási utánpótlást, tehetséggondozást, az oktatási minőségjavítást, az infrastruktúra fejlesztést, a hallgatók bekerülését és bennmaradását, a duális képzések fejlesztését támogatják. A KEHOP projektek az épületek megújulását és a napelemrendszer kiépülését hozták. A FIEK projekt egyedi kormánydöntéseknek és a nyertes GINOP pályázatnak köszönhetően valósul meg. Így jöhet létre a Menedzsment Campus, a Fékpad épület, a Logisztikai, csomagolásvizsgáló laboratórium, és ez teszi lehetővé a szoros együttműködést a helyi kis- és középvállalkozásokkal.

„A hagyományos modellben a campuson vannak karok, a karoknak tanszékei, egy viszonylag zárt rendszerben. Az iparban megfogalmazott feladatokat ugyanakkor mátrix jellegű projektszervezetekben lehet megoldani. Kialakult egyfajta szervezeti érettség, munkakultúra már a Széchenyi-egyetemen ahhoz, hogy ilyen, mátrixként működő kompetenciaközpontokat hozhassunk lére a Járműipari Kutató Központ úttörő megvalósulását követően. A kutatók különböző karokról, tanszékekről vannak becsatornázva ezekbe a mátrix szervezetekbe, és az iparágak által definiált feladatokban dolgoznak együtt. A január végi szenátusi ülésen elfogadtuk azt az szmsz-módosítást, amely a kompetencia központokról, mint intézményi egységekről döntött. Így ide tartozik jelenleg a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ, a Járműipari Kutató Központ, a Digitális Fejlesztési Központ és Menedzsment Campus Kompetencia Központ” – mondta Földesi Péter, itt is hangsúlyozva, hogy továbbra is növelni szeretnék a munkatársak számát az egyetemen. Az oktatók-kutatók, tanárok, tanszéki mérnökök, pedagógusok, adminisztratív munkatársak jelenleg 974-en vannak, és további 20-40 új munkatárssal bővülhet idén az egyetem, meghaladva így az ezres összlétszámot.

Akit az Isten a felsőoktatásba teremtett, az vissza fog jönni

Földesi Péter előadásában részben meg is válaszolta a dolgozói kérdések egy részét, amik a jövedelmekre, a béremelésekre és jövedelemkiegészítésekre vonatkoztak, érintve azokat a plusz forrásokat, amikből a munkatársak bevételhez juthatnak. Így például vállalhatnak előadásokat angol nyelven, részt vehetnek projektfeladatokban, posztgraduális képzésekben, és ha bevételt hoznak a campusnak, részesülhetnek abból is. Az egyetem vezetése arra törekszik, hogy ezt a kört kiterjesszék.

A rektort minden beérkezett kérdést részletesen megválaszolt. Elmondta, az ebben az évben 82 millió forintot költenek arra, hogy támogassák a munkatársak részvételét konferenciákon. Az e-learninggel kapcsolatban elhangzott, hogy nemcsak a díjazása, hanem a minősége is inflálódott, ezért meg kell újítani ezt a modellt. A J épület rossz állapotával kapcsolatban jogos a kritika, az egyetem keresi a forrásokat a felújításra. Az oktatáshoz szükséges infrastruktúra esetében nincs akadálya a hiányzó bútorzat beszerzésének. Viszont a Facebook használat etikai normáit tekintve a rektor a közösségi média használatának szigorítását nem tartja célszerűnek a munkahelyen. 

Érkezett kérdés a munkaerő elcsábításával kapcsolatban is. Az egyetemnek természetesen számolnia kell ezzel.  „Mert itt írástudó, kulturált értelmiségi emberek dolgoznak, akik már bizonyítottak. És ha valakinek munkaerő gondja van, először mi jutunk eszébe. Ez részünkről öröm is és nagy bánat is. Az elmúlt időszakban sok fiatal kollégánk mert át az iparba. Az egyetem a kétszer, háromszor akkora fizetésekkel nem tud versenyezni, de én úgy vagyok ezzel, hogy akit az Isten a felsőoktatásba teremtett, az vissza fog jönni. Újra bemegy a D1-be. Tele lesz hallgatókkal az előadó. És úgy fogja majd végigmondani az órát, hogy a padsorokban közben senki nem pisszeg, senki sem telefonozik. Sőt, a végén meg is köszönik az előadást. Ha ezt el tudta, el tudja érni valaki, az vissza fog jönni egyetemi oktatónak – fejtette ki Földesi Péter.

Fotó és forrás: uni.sze.hu