Lili | hook.hu

Hogyan zajlik egy mérés a kitelepüléseinken?

A folyamat egyszerű:

egy rövid regisztráció után kitöltesz egy kérdőívet,
részt veszel egy testösszetétel-mérésen,
kapsz egy személyes visszajelzést arról, mit mutatnak az eredmények, és 24 órán belül megérkezik a saját, vizuális és könnyen értelmezhető egészségterved.

A helyszíneken orvostanhallgatók, dietetikusok és gyógytornászok segítenek, orvosi felügyelet mellett. A programmal országszerte találkozhatsz egyetemeken, fesztiválokon és különböző hallgatói rendezvényeken.

Tudományos és technológiai háttér

A program szakmai hátterét a Debreceni Egyetem Családorvosi Tanszéke biztosítja, így a módszertan egyetemi szinten is megalapozott. Az adatok feldolgozása során egy saját fejlesztésű nyelvi modell segít az ajánlások összeállításában, amelyet orvosi tudásbázison tanítottak. A végső javaslatokat minden esetben szakemberek ellenőrzik. A teljes rendszer országos etikai engedéllyel működik, az adatok pedig anonim módon, zárt rendszerben vannak kezelve.

Számszerű eredmények (2026 februárig)

38 helyszín országszerte
2261 teljes kérdőív és mérés, azóta több mint 2800 résztvevő
Cél: 5000 hallgató elérése 2026 végéig
1689 párosított, hibátlan rekord az elemzési adatbázisban

Nemzetközi szakmai visszhang

A programot bemutatták a 2025-ös brüsszeli European Lifestyle Medicine Congress-en, ahol több ország is jelezte, hogy szívesen átvenné a módszertant. Az eredményekből már nemzetközi publikáció is született a Nutrients folyóiratban, amely rámutatott arra, hogy a BMI önmagában nem ad elég pontos képet a fiatal felnőttek kockázati csoportjairól.
Itt olvasható: https://www.mdpi.com/2072-6643/18/7/1060

Miért érdemes beugrani? Mert ez nem egy átlagos mérés, hanem egy lehetőség arra, hogy kapj egy reális képet arról, hogy vagy most, és mit tudsz tenni azért, hogy jobban érezd magad a mindennapokban.

Gyere el, nézz be hozzánk a kitelepülésekre!

A „Gulyás Virág kimondja” Facebook-oldal hétfőn egy magyar rendszámú buszról közölt fotót, amelyről “fejkendős nők” és “fekete férfiak” szálltak le egy magyarországi pihenőhelyen. A bejegyzés az utasok származását hangsúlyozva azt sejtette, hogy magyarországi jelenlétük mögött kormány általi betelepítés állhat, és várja, “hogy idővel kiderüljön kik is érkeztek ide tegnap.”

Segítünk, hogy ne kelljen tovább várni a nagy leleplezésre.

A buszon Stipendium Hungaricum ösztöndíjas egyetemisták utaztak, olyan külföldi hallgatók, akik egy 2013-ban, az akkori magyar kormány által létrehozott állami ösztöndíjprogram keretében érkeztek Magyarországra, hogy magyar egyetemeken tanuljanak. A programot azóta az előző kormány olyan szintre duzzasztotta, hogy 2025 szeptemberében már több mint 11 ezer Stipendium Hungaricum Ösztöndíjas hallgatónak biztosított magyarországi tanulmányi lehetőséget.

A program célja egyébként nem a magyarországi letelepedésük, az ösztöndíjasoktól ugyanis elvárt, hogy tanulmányaik befejezése után hazatérjenek, és az itt megszerzett tudást saját országukban hasznosítsák.

A Magyarországon töltött éveik alatt a HÖOK egy Stipendium Hungaricum Mentor Network elnevezésű mentorhálózattal segíti őket abban, hogy megismerjék Magyarországot és a magyar kultúrát, eligazodjanak az egyetemi életben, valamint könnyebben beilleszkedjenek az itteni közösségekbe. Ennek részeként utaznak, közösségi programokon vesznek részt, és – bármilyen meglepő – időnként egy magyar rendszámú busszal egy autópálya-pihenőben is megállnak. A fotón szereplő hallgatók is egy ilyen országismereti programon vettek részt. A több tucat országból érkezett egyetemisták Sopronban jártak: meglátogatták a római kori kőtárat és a Storno-gyűjteményt, felmentek a Tűztoronyba, és a város történetén keresztül ismerkedtek többek között Szent István államalapításával, a soproni népszavazással, a poncichter borkultúrával, a magyarországi felekezetek történetével, a magyarság eredetével, a holokauszttal és a selmeci diákhagyományokkal. A busz „turizmus brandingjének” hiánya mögött sem szükséges különösebb rejtélyt keresni, ugyanis nem turistabuszról van szó.

Tegyük most félre azt is, hogy ki támogatja és ki ellenzi az előző magyar kormány által létrehozott ösztöndíjprogramot, vagy azt a gondolatot, hogy Magyarország ilyen módon segítsen rosszabb helyzetű országok fiataljainak. Ha minden politikai vitát lehántunk róla, akkor ugyanis maradnak 18–21 éves fiatalok, akik közül sokan olyan harmadik országbeli körülmények közül érkeznek, ahol egyébként jóval kevesebb esélyük lenne felsőoktatásban tanulni. Eljönnek több ezer kilométerre Magyarországra, hogy diplomát szerezzenek, majd egy magát „narratív szemléletű, az értékeit nyíltan vállaló politikai újságíróként, riporterként” meghatározó közszereplő pusztán a bőrszínük és öltözetük alapján céltáblává teszi őket. Lehet vitatkozni bevándorlásról, ösztöndíjprogramokról, de fiatal egyetemistákat a bőrszínük és vallásukra utaló öltözetük alapján lefotózni, majd jelenlétüket fenyegető rejtélyként tálalni, anélkül, hogy minimálisan is megpróbálna a “szerző” utána járni az okának, az nem újságírás.

Mindenesetre reméljük, sikerült segítenünk a nagy nyomozásban. A történet végül valóban elvezetett egy magyar kormányig – csak talán nem egészen úgy, ahogyan a bejegyzés szerzője sejtetni akarta.

Az “egyetem ilyen:” zárásaként, a hallgatói fórumok és a “Népszavazás” során beérkezett vélemények alapján elkészült egy háromkötetes szakmai javaslatcsomag és elemzés, amely a hallgatói hangot felerősítve mutatja be a felsőoktatás jelenét és a jövőre vonatkozó megoldási javaslatokat.

Hiszünk abban, hogy egyetemistának lenni nem csak kurzusok és vizsgák sorozata. Ez egy olyan különleges időszak, ahol a szakmai tudás mellett barátságok kötődnek, alakul a világlátásunk, és közösségek formálódnak.

A hallgatói lét összetett valóság, amely az életvitelnek nem csak egy szegmensét, hanem az egészét meghatározza. A felsőoktatásban töltött évek egyszerre jelentenek tanulási folyamatot, társadalmi tapasztalatszerzést és szocializációs környezetet. A hallgatók mindennapjait ma egyre inkább alakítják a gazdasági és társadalmi változások: a megélhetési költségek alakulása, a tanulmányok melletti munkavállalás növekvő szerepe, a technológiai átalakulás vagy éppen az intézményi környezet változásai.

Mit találtok a dokumentumokban?

A most közzétett dokumentumok három, egymással szorosan összefüggő területet vizsgálnak meg mélységében:

Az oktatás minősége: Miként képes a felsőoktatás adaptálódni a felgyorsult technológiai környezethez, és biztosítható-e a hallgatók számára releváns, piacképes szaktudás a tananyagok aktualitása és a tanulástámogatási rendszerek hatékonyságának tükrében?
Hallgatók megélhetése: Milyen anyagi keretek között mozognak ma a hallgatók, és miként hatnak a gazdasági, valamint társadalmi változások a mindennapi megélhetésükre, befolyásolva ezzel az intézményi elköteleződést és a lemorzsolódási mutatókat?
Hallgatói élmény: Miként válnak a felsőoktatási szolgáltatások, a tanulmányi adminisztrációtól a mentális támogatásig, a hallgatói sikeresség és az intézményi versenyképesség alapfeltételeivé, túllépve a hagyományos kiegészítő funkciókon?

Ez a javaslatcsomag a ti válaszaitokból épült fel. Ez egy útmutató ahhoz, hogy merre kellene változnia a felsőoktatásnak. Mert a hallgatói lét érték, és közös felelősségünk, hogy ez a lehetőség a jövőben is mindenki számára valódi esély maradjon.

Olvassátok el a három dokumentumot az alábbi linkeken:

Az oktatás minősége: https://hook.hu/doksik/az-oktatas-minosege.pdf/

A hallgatók megélhetése: https://hook.hu/doksik/hallgatoi-megelhetes.pdf/

A hallgatói élmény újraértelmezése: https://hook.hu/doksik/a-hallgatoi-elmeny-ujraertelmezese.pdf/

Köszönjük, hogy elmondtátok a véleményeteket!