Újabb sikeres vezetőképzőt tartottunk a HÖK képviselők számára

Idén ismét megrendeztük a HÖK képviselők számára szervezett vezetőképzőnket, amely három napon át biztosított teret a tudás bővítésére, az értékes tapasztalatcserékre és a kapcsolatok építésére.

A rendezvény célja továbbra is az, hogy támogassa a hallgatói érdekképviselet fejlődését, és olyan szakmai közösséget hozzon létre, amely hosszú távon is erősíti a képviselők egyetemi közéletben folytatott munkáját.

Az idei év egyik legfontosabb újítása, hogy a képzési lista egy vadonatúj szekcióval bővült: a Mentorprogram először kapott önálló szakmai blokkot. Ennek köszönhetően a mentorprogram koordinátorai kifejezetten a saját területükhöz kapcsolódó készségeket fejleszthették, és célzott szakmai támogatást kaphattak.

A vezetőképző összesen 12 szekcióval várta a résztvevőket, és több mint 400 hallgatói képviselő csatlakozott hozzánk az ország minden részéről.

A három nap során intenzív workshopok, előadások, közösségi programok és inspiráló szakmai beszélgetések segítették a hallgatói vezetők fejlődését.

Köszönjük a képviselőknek a bizalmat és az aktív részvételt!

Tavasszal újra találkozunk.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata közös szervezésében zajlott az idei őszi HÖOK Közgyűlés Debrecenben. A küldöttek részletes tájékoztatást kaptak a szervezet aktuális ügyeiről és jövőbeli terveiről.

Az ülés elején az elnökségi tagok ismertették az elmúlt időszak eredményeit. Nagy Róbert, hallgatói egészségért felelős elnökségi tag kiemelte, hogy az Egészségedre! Egészségtervező program az előző félév sikerei után a jövőben is örömmel látogat el intézményekbe, és segít a hallgatóknak személyreszabott egészségtudatosabb szokások kialakításában. Bemutatásra kerültek „Az egyetem ilyen” hallgatói népszavazás eddigi eredményei, amelyben több mint 13 000 egyetemi hallgató osztotta meg véleményét a felsőoktatás legégetőbb problémáiról és kihívásairól.

Külön blokkban mutatták be a HÖOK programjainak és mentorprogramjainak helyzetét a programvezetők: a HÖOK Külhoni Program, a Diaszpóra Felsőoktatási Mentorprogram, a Stipendium Hungaricum Mentorhálózat, valamint a HÖOK Mentorprogram is beszámolt az elmúlt félév eseményeiről, és betekintés adtak a jövőbeni tervekbe is.

Sövegjártó Virág adott részletes tájékoztatást a II. HÖK képviselői kutatásról, melynek célja feltárni, kik és milyen motivációkkal vesznek részt a hallgatói érdekképviseletben, valamint hogyan ítélik meg a mozgalom működését a hallgatói önkormányzatok képviselői. A kérdőívfelvétel 2025. október 11. és december 14. között zajlik, az eredményekről szóló gyorsjelentés pedig 2026 februárjára várható.

A közgyűlésen szó esett a HÖOK Választmányának megújuló struktúrájáról is.

A módosítás értelmében a HÖOK Választmány szavazati jogú tagjai közé tartozik a HÖOK elnöke, az 5000 hallgatót meghaladó tagintézményeket képviselő hallgatói önkormányzatok, az 5000 hallgatót nem meghaladó tagintézmények közül 2 a közgyűlés által delegált hallgatói önkormányzat, valamint a Külhoni Program delegáltja.

Végül a résztvevők az EFOTT előkészületeiről is tájékoztatást kaptak: szó esett a fesztivál szervezési hátteréről, a programkínálatról, valamint az idei újításokról, amelyekkel továbbra is az egyetemisták legnagyobb nyári eseményévé kívánják tenni a rendezvényt.

A fiatalok családalapításának támogatása felsőoktatási tanulmányaik alatt kiemelt stratégiai ügy, hiszen a jövő értelmiségét és gyermekeiket érinti. A Nagycsaládosok Országos Egyesület (NOE) fontosnak tartja, hogy megfelelő támogatást és pozitív példát nyújtson ezeknek a fiataloknak, hogy bátran vállaljanak gyermeket, miközben tanulnak. A késői családalapítás okai között a társadalmi változások, a karrierlehetőségek növekedése és az önállóság keresése is szerepelnek. 

Miért fontos Ön szerint, hogy a fiatalok felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot alapítani?

Stratégiai jelentőségű ügyként kezeljük azon fiatalok családalapításának, gyermekvállalásának kérdéskörét, akik felsőoktatási képzésben vesznek részt vagy terveznek részt venni. Fontosnak tartjuk a NOE szerepvállalását, hiszen a jövő értelmiségéről és az ők gyerekeiről van szó.

Ön szerint miért csúszik egyre későbbre a fiatalok családalapítása?

Több okra vezethető mindez vissza. Egyrészt az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott a magyar társadalom, s ugyanígy a nemi szerepek is. Sok a bizonytalanság, önmagukat és egymást keresik a fiatalok, s az online világ hatásainak egyike – amelynek számos nagyon hasznos aspektusa van –, hogy a szociális képességek is lassabban fejlődnek ki. Mindemellett az oktatási lehetőségek bővülésének köszönhetően a nők egyre önálóbbakká váltak, a felsőoktatásban már sok területen többségben is vannak, így a szakmai- és karrierlehetőségek komoly vonzerőt jelentenek. Itt említeném azt is, hogy a világban fellelhető test- és fiatalságkultusz, az ebből adódó félelmek, kiegészülve a Föld túlnépesedésével kapcsolatos aggodalmakkal, szintén éreztetik hatásukat. Úgy tűnik, hogy mára már egyre többek számára elegendő a munkahelyi sikerek, a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek ahhoz, hogy teljesnek érezzék az életüket. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy sokan nem látnak maguk körül jó példákat, ugyanakkor rossz tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezt nem könnyű feldolgozni, nem könnyű túllépni. Fontos lenne – s ez csak a példa erejével lehetséges – megmutatni, hogy ők is képesek boldog családi életre a gyermekkel, gyermekekkel.

Milyen javaslatai vannak a NOE-nak a fiatalok gyermekvállalásának segítése céljából a felsőoktatás keretein belül és azon kívül is?

A pályázati program előkészítési-tervezési fázisában a NOE több területen is fogalmazott meg olyan javaslatokat, elképzeléseket, amelyek infrastruktúra-fejlesztési, szakmai-felsőoktatás politikai és társadalmi mobilitási témaköröket érintve a gyermeket vállaló, családos hallgatókra vonatkozó pozitív megközelítések érvényesítésére fókuszáltak. Reméljük, hogy az Erasmus+ program keretében megvalósuló kutatási tevékenység eredményei alapján megalapozottan tehetünk majd optimalizáló javaslatokat a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységét, tanulmányi rendszereit és kollégiumi struktúráját érintő ügyekben.

Miért kezdték el a felsőoktatási kutatást, és milyen eredményt várnak tőle?

A célirányú kutatási programokat és az alakuló statisztikai adatokat figyelemmel kísérve azt láttuk, hogy a magasabb iskolai végzettség nagyobb esélyt jelent – közvetve vagy közvetlenül, s legalábbis a tervekben – a második gyerek megszületésére. Bízva abban, hogy a felsőfokú végzettség

megszerzése, az egyetemi-főiskolai évek során felhalmozott szakmai és tudományos tapasztalatok, s nem kevésbé a társadalmi, kulturális és kapcsolati tőke hosszabb távon emelheti a tervezett gyerekszámot, kezdtük el a jelenleg zajló kutatási programot. A programtól elsősorban azt várjuk, hogy a partnerszervezetekként együttműködő felsőoktatási intézményekben pozitív irányba mozdul el a gyermeket vállaló, családot alapító hallgatók megítélése, érvényesülésük intézményi keretek között szabályozott biztosítása. A program előrehaladtával egyre inkább megerősödik bennünk az az álláspont, hogy a kutatási és elemzési tevékenységek és az ezek eredményeképpen megfogalmazódó és intézményi szinten is tesztelt – alkalmazott, a pozitív megközelítések érvényesítésére fókuszáló gyakorlatok sikere követendő példaként állítható majd más felsőoktatási intézmények elé is.