Hírek

A magyarországi felsőoktatás infrastruktúrája, különös tekintettel az egyetemi kollégiumokra, a felsőoktatás hozzáférhetőségének legnagyobb akadálya napjainkban. Jelenleg Magyarországon mintegy 300-310 ezer hallgató tanul a különböző felsőoktatási intézményekben. A kollégiumi férőhelyek száma azonban messze elmarad a hallgatói létszámtól, mindössze 45-50 ezer férőhely áll rendelkezésre. Ez az arány, körülbelül 16 %, aligha elégíti ki a hallgatók lakhatási igényeit, különösen, ha figyelembe ve 

Az albérletárak növekedése

Az albérletárak az elmúlt öt évben jelentős emelkedést mutattak Magyarországon, különösen a nagyobb egyetemi városokban, amely tovább növeli a hallgatók lakhatási terheit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a lakásbérleti díjak 2019 és 2023 között az alábbi mértékben nőttek:

Budapest: átlagosan 35%-os növekedés (2019-ben az átlagos bérleti díj 150 ezer forint körül mozgott, 2023-ra ez az érték elérte a 200-220 ezer forintot).
Szeged: kb. 30%-os növekedés (az átlagos bérleti díj 2019-ben 100 ezer forint volt, míg 2023-ra 130 ezer forintra emelkedett).
Debrecen: itt is 30% körüli növekedést tapasztalhattunk, az átlagos bérleti díj 2023-ra 120-130 ezer forintra nőtt.
Pécs: 25%-os növekedés (az átlagos díjak 2019-ben 90 ezer forint körül voltak, 2023-ban pedig elérték a 110-115 ezer forintot).
Ezek az emelkedések komoly terhet rónak azokra a hallgatókra, akik nem tudnak kollégiumi férőhelyhez jutni, és piaci albérletet kell keresniük.

A kollégiumi díjak és jogi szabályozás

A kollégiumi férőhelyek díjszabása és kategorizálása jogi keretek között zajlik, amelyet a 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szabályoz. A kollégiumi férőhelyek négy komfortfokozat szerinti kategóriába sorolhatók, az épület állapota, a vizesblokkok elérhetősége és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók száma alapján.
A kollégiumi díjakat az adott intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg. A jogszabály alapján az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók esetében a kollégiumi díjak nem lehetnek magasabbak, mint a kollégiumi normatíva éves összegének meghatározott százaléka. A normatíva jelenlegi összege 116 500 Ft/év, amelyből kiszámítható az egyes kategóriákra vonatkozó havi díjmaximum:

I. kategória: A normatíva maximum 8%-a, ami havi 9.320 forint
II. kategória: A normatíva 10%-a, ami havi 11.650 forint
III. kategória: A normatíva 12%-a, ami havi 13.980 forint
IV. kategória: A normatíva 15%-a, ami havi 17.475 forint

Bár ezek a törvényi maximumot jelölik, a valóságban sok esetben a hallgatók ennél magasabb kollégiumi díjakkal találkoznak, egyes helyeken akár havi 20-30 ezer forintot is kérhetnek, amelyet az intézmény hallgatói önkormányzatának jelezhetnek a hallgatók.

A kollégiumok szerepe a felsőoktatásban

A kollégiumi férőhelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a felsőoktatás hozzáférhetőségének biztosításában. A magas albérletárak és a lakhatási lehetőségek szűkössége különösen sújtja a rászoruló hallgatókat, akik gyakran nem tudják megengedni maguknak a piaci alapú lakhatást. Ezen csoportok számára a kollégiumi férőhelyek az egyetlen fenntartható lehetőség, hogy részt vehessenek a felsőoktatásban anélkül, hogy anyagi nehézségek miatt kimaradnának a képzésekből.

A kollégiumi férőhelyek nem csupán anyagi segítséget nyújtanak, hanem közösségi, szociális szempontból is integráló szerepet töltenek be. A hallgatók számára a kollégium gyakran az elsődleges közösségi tér, ahol kapcsolatokat építhetnek, együttműködhetnek és támogathatják egymást tanulmányaik során.

10.000 új férőhely és a Diákváros 

Az egyetemi városokban, különösen Budapesten, ahol a hallgatói létszám a legnagyobb, jelenleg súlyos férőhelyhiány tapasztalható. A szakértők és a hallgatói érdekképviseletek szerint legalább 10.000 új kollégiumi férőhely létrehozására van szükség az elkövetkező években ahhoz, hogy enyhítsék a lakhatási válságot a hallgatók körében.
Budapesten különösen nagy várakozás övezi a Diákváros projekt megvalósulását, amelynek célja, hogy modern és megfizethető kollégiumi férőhelyeket biztosítson a fővárosban tanuló hallgatók számára. A projekt keretében tervezett férőhelyek nem csupán a lakhatási problémákra jelentenének megoldást, de hozzájárulnának Budapest felsőoktatási intézményeinek versenyképességéhez is, hiszen a lakhatási feltételek nagyban befolyásolják a hallgatók döntéseit az intézményválasztás során.

Összességében elmondható, hogy a magyar felsőoktatási kollégiumi infrastruktúra sürgős fejlesztést igényel. A lakhatási válság kezelése nélkül a rászoruló hallgatók számára a felsőoktatáshoz való hozzáférés továbbra is korlátozott marad, ami hosszú távon a társadalmi mobilitást és a munkaerőpiaci versenyképességet is veszélyezteti.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Kiss Tamás a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tiszteletbeli elnöke életének 89. évében elhunyt.

A HÖOK és tagönkormányzatainak nevében részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki Elnök Úr családja, rokonai, barátai, és még élő egykori harcostársai felé.

Dr. Kiss Tamás 1934-ben Tapolcán született, szülei tanítók voltak. Érettségi után a csepeli Vasműben dolgozott segédmunkásként, majd sikeres felvételit követően 1955-ben jogász hallgatóként kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen.

1956 októberében felvetette pár barátjának, hogy alakítsanak egy az MDP-től független egyetemi és főiskolai hallgatókból álló érdekvédelmi diákszervezetet. Október 16-án a közös gondolkodást tett követte, és megalakult a Magyar Főiskolások és Egyetemisták Szövetsége, a MEFESZ. A szegedi egyetem Auditorium Maximumában megtartott gyűlés– melynek Kiss Tamás levezető elnöke volt – a MEFESZ megalakulása mellett legfontosabb hozadéka a résztvevők által elfogadott követelések voltak, melyek alapját adták, annak a 16 pontnak, amelynek végső változatát a Budapesti Műszaki Egyetemen megjelent – az ország több egyeteméről érkezett – hallgatók fogadtak el.

A forradalom kitörése után Budapesten majd Szegeden nemzetőrként tevékenykedett, november 4. után társával rendszerellenes röplapokat terjesztett. 1957. januárjában letartóztatták, a bíróság másodfokon 5 év börtönbüntetésre ítélte, ahonnan 1960-ban szabadult amnesztiával.

Börtönből való szabadulása után Győrben és Budapesten dolgozott, majd 1963-ban költözött Balassagyarmatra, ahol élete végéig élt. A hatalom később engedélyezte számára, hogy levelező szakon befejezze egyetemi tanulmányait, így 1976-ban 20 évvel a forradalom után átvehette jogi diplomáját.

1990 és 1994 között Balassagyarmat alpolgármestereként tevékenykedett. 1996 és 1999 között a Miniszterelnöki Hivatal Kabinetirodáján dolgozott, ahol a volt politikai üldözöttek ügyeivel foglalkozott, és közreműködött az 1956-os évfordulók és ünnepek szervezésében. 1990-től a Történelmi Igazságtétel Bizottság, majd az 56-os Magyarok Világszövetsége, 2002-től pedig a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének munkájában vett részt. 

Dr. Kiss Tamás számtalan kitüntetés birtokosa volt többek között 2011-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

A HÖOK 2016. október 15-i választotta közgyűlésen tiszteletbeli elnökévé.

Személyében a hallgatói mozgalom ikonikus alakját veszítettük el, aki számtalan alkalommal tisztelte meg jelenlétével rendezvényeinket, ahol élettapasztalatának köszönhető bölcs tanácsait is megosztotta velünk. 

Elnök Úr!

Megfogadjuk, hogy az általad és harcostársaid által meggyújtott fáklyát – amely a mai napig mutatja számunkra az utat – nem hagyjuk kihunyni és emlékedhez hűen, iránymutatásod alapján próbáljuk a mindenkori hallgatók érdekeit képviselni és védeni. Emelt fővel, tisztán, és becsülettel.

A HÖOK Dr. Kiss Tamást saját halottjának tekinti, emlékére a közeljövőben díjat kíván alapítani.

Doc. ThDr. Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem dékánja arról beszélt, hogy a családbarát egyetem fogalma náluk már régóta fontos szerepet tölt be. Hangsúlyozza, hogy a család és a tanulmányok összeegyeztethetők, és az intézményük minden lehetséges módon támogatja a családos hallgatókat, többek között anyasági ösztöndíjakkal és rugalmas vizsgaidőszakokkal.

Fontos-e Ön szerint, hogy a fiatalok felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot alapítani, és ha igen, miért?

Úgy gondolom, hogy már elmúlt az a világ, amikor a fiatalok először diplomát szereznek, majd utána alapítanak családot. A családalapítás és a gyermekvállalás úgyis kitolódott és egyre ritkább az, amikor 20-25 éves kor között születik meg az első gyermeke a családnak. Fontosnak tartom, hogy a fiatalok rendezett családi körülmények között, összeházasodva tudjanak családot alapítani. Ebben nem lehet akadály az, hogy ők egyetemista, vagy főiskolai hallgatók. A kérdésben észlelhető sorrendet én megfordítanám: nem az a lényeg, hogy felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot alapítani, hanem az, hogy család mellett is tudjanak tanulni. Hiszen a család fontosabb!

Mit tesz az Ön intézménye a családos hallgatók támogatása céljából akár a felvételikor, akár a tanulmányok alatt, akár a végzést követően?

A komáromi Selye János Egyetem, családbarát egyetemnek számít. A felvételi alkalmával mindenki egyenlő eséllyel indul, s a diplomaszerzés után már nincs sok lehetőség a gyermekes hallgatók támogatására. Ám a tanulmányaik idején lehetőségük és joguk van anyasági ösztöndíjra a kisgyermeket nevelő édesanyáknak. Vagyis ők ugyanazt a szociális juttatást kapják, mint azok a kismamák, anyukák, akik munkaviszonyból léptek anyaságira. Ezt törvény szavatolja Szlovákiában. Az egyetemünk – a felsőoktatási törvény és a tanulmányi szabályzat keretei között – minden támogatást megad a kisgyermeket nevelő hallgatóinknak. Karunkon jelenleg is van legalább 10 olyan hallgatónk, aki két vagy három gyermeket nevel. Ezt az oktatóink is figyelembe veszik és anélkül, hogy ez a követelmény ill. a teljesítmény rovására menne, segítjük a családos hallgatóinkat. Ez a gyakorlatban olyan segítséget jelent, hogy a vizsgaterminusok betartásával, a beadandók határidejével, mindenképpen rugalmasabbak vagyunk. 

Tervezik-e bővíteni az előzőeket, és ha igen, úgy milyen támpontokat várnak ehhez a NOE kutatástól?

Minden olyan lehetőség, eszköz és megoldás felé nyitottak vagyunk, ami segíti hallgatóink – jelen esetben a családos hallgatóink – eredményes tanulását. Jó lenne teljesen kiiktatni azt az élethelyzetet, amikor egy fiatal édesanya a tanulás és a gyermeknevelés, vagy gyermekvállalás között kell, hogy válasszon. A NOE kutatás által feltárt új lehetőségeket – segítő konstrukciókat – egészen biztos, hogy be fogjuk építeni a gyakorlatunkba.

Ön szerint miért csúszik egyre későbbre a fiatalok családalapítása?

Sajnos nagy öregként tudok csak válaszolni erre a kérdésre. A mi időnkben talán korábban értünk és váltunk felnőtté. Én magam is 22 évesen nősültem és repültem ki a szülői házból, hogy saját családot alapítsunk a feleségemmel. A ma már felnőtt gyermekeimnél ezt nem így tapasztalom. Talán kicsit kényelmesebb, kicsit gyerekesebb, kicsit bulizósabb a mai huszonéves korosztály, mint amilyenek mi voltunk. És ezek még csak a lélektani vélt vagy valós okok. A mentális és egzisztenciális vagy a felelős felnőtti magatartás térfelén található okokat még nem vettük számba. Ezért a válaszom is inkább szubjektív és nem biztos, hogy teljesen helytálló.

Milyen felsőoktatáson kívüli programokkal, támogatásokkal lehetne Ön szerint ösztönözni a családalapítást?

Számomra ez egy nehéz kérdés, mert nem vagyok sem szociális szakember, sem családpolitikus. Teológusként azt tudom mondani, hogy a krisztusi erkölcs és a keresztyéni normák betartása egészen biztos javítana a jelenlegi viszonyainkon. És sokat segítene az a szemléletváltás is, ha nemcsak mindig a magunk javát, szükségleteit és érdekeit tartanánk szem előtt, hiszen a családalapítás és a gyermekvállalás egy fontos elköteleződés és – valamilyen szinten – lemondás is, de kellemes lemondás. Ezt kellene valahogy belecsöpögtetni a felnövekvő nemzedékek lelkébe.