„Fontosnak tartjuk a NOE szerepvállalását, hiszen a jövő értelmiségéről és az ők gyerekeiről van szó. ” - interjú Kardosné Gyurkó Katalinnal

Miért fontos Ön szerint, hogy a fiatalok felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot

alapítani?

Stratégiai jelentőségű ügyként kezeljük azon fiatalok családalapításának, gyermekvállalásának kérdéskörét, akik felsőoktatási képzésben vesznek részt vagy terveznek részt venni. Fontosnak tartjuk a NOE szerepvállalását, hiszen a jövő értelmiségéről és az ők gyerekeiről van szó.

Ön szerint miért csúszik egyre későbbre a fiatalok családalapítása?

Több okra vezethető mindez vissza. Egyrészt az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott a magyar társadalom, s ugyanígy a nemi szerepek is. Sok a bizonytalanság, önmagukat és egymást keresik a fiatalok, s az online világ hatásainak egyike – amelynek számos nagyon hasznos aspektusa van –, hogy a szociális képességek is lassabban fejlődnek ki. Mindemellett az oktatási lehetőségek bővülésének köszönhetően a nők egyre önálóbbakká váltak, a felsőoktatásban már sok területen többségben is vannak, így a szakmai- és karrierlehetőségek komoly vonzerőt jelentenek. Itt említeném azt is, hogy a világban fellelhető test- és fiatalságkultusz, az ebből adódó félelmek, kiegészülve a Föld túlnépesedésével kapcsolatos aggodalmakkal, szintén éreztetik hatásukat. Úgy tűnik, hogy mára már egyre többek számára elegendő a munkahelyi sikerek, a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek ahhoz, hogy teljesnek érezzék az életüket. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy sokan nem látnak maguk körül jó példákat, ugyanakkor rossz tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezt nem könnyű feldolgozni, nem könnyű túllépni. Fontos lenne – s ez csak a példa erejével lehetséges – megmutatni, hogy ők is képesek boldog családi életre a gyermekkel, gyermekekkel.

Milyen javaslatai vannak a NOE-nak a fiatalok gyermekvállalásának segítése céljából a felsőoktatás keretein belül és azon kívül is?

A pályázati program előkészítési-tervezési fázisában a NOE több területen is fogalmazott meg olyan javaslatokat, elképzeléseket, amelyek infrastruktúra-fejlesztési, szakmai-felsőoktatás politikai és társadalmi mobilitási témaköröket érintve a gyermeket vállaló, családos hallgatókra vonatkozó pozitív megközelítések érvényesítésére fókuszáltak. Reméljük, hogy az Erasmus+ program keretében megvalósuló kutatási tevékenység eredményei alapján megalapozottan tehetünk majd optimalizáló javaslatokat a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységét, tanulmányi rendszereit és kollégiumi struktúráját érintő ügyekben.

Miért kezdték el a felsőoktatási kutatást, és milyen eredményt várnak tőle?

A célirányú kutatási programokat és az alakuló statisztikai adatokat figyelemmel kísérve azt láttuk, hogy a magasabb iskolai végzettség nagyobb esélyt jelent – közvetve vagy közvetlenül, s legalábbis a tervekben – a második gyerek megszületésére. Bízva abban, hogy a felsőfokú végzettség

megszerzése, az egyetemi-főiskolai évek során felhalmozott szakmai és tudományos tapasztalatok, s nem kevésbé a társadalmi, kulturális és kapcsolati tőke hosszabb távon emelheti a tervezett gyerekszámot, kezdtük el a jelenleg zajló kutatási programot. A programtól elsősorban azt várjuk, hogy a partnerszervezetekként együttműködő felsőoktatási intézményekben pozitív irányba mozdul el a gyermeket vállaló, családot alapító hallgatók megítélése, érvényesülésük intézményi keretek között szabályozott biztosítása. A program előrehaladtával egyre inkább megerősödik bennünk az az álláspont, hogy a kutatási és elemzési tevékenységek és az ezek eredményeképpen megfogalmazódó és intézményi szinten is tesztelt - alkalmazott, a pozitív megközelítések érvényesítésére fókuszáló gyakorlatok sikere követendő példaként állítható majd más felsőoktatási intézmények elé is.