„Nem az a lényeg, hogy a hallgatók felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot alapítani, hanem az, hogy család mellett is tudjanak tanulni

Fontos-e Ön szerint, hogy a fiatalok felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot alapítani, és ha igen, miért?

Úgy gondolom, hogy már elmúlt az a világ, amikor a fiatalok először diplomát szereznek, majd utána alapítanak családot. A családalapítás és a gyermekvállalás úgyis kitolódott és egyre ritkább az, amikor 20-25 éves kor között születik meg az első gyermeke a családnak. Fontosnak tartom, hogy a fiatalok rendezett családi körülmények között, összeházasodva tudjanak családot alapítani. Ebben nem lehet akadály az, hogy ők egyetemista, vagy főiskolai hallgatók. A kérdésben észlelhető sorrendet én megfordítanám: nem az a lényeg, hogy felsőoktatási tanulmányok mellett is tudjanak családot alapítani, hanem az, hogy család mellett is tudjanak tanulni. Hiszen a család fontosabb!

Mit tesz az Ön intézménye a családos hallgatók támogatása céljából akár a felvételikor, akár a

tanulmányok alatt, akár a végzést követően?

A komáromi Selye János Egyetem, családbarát egyetemnek számít. A felvételi alkalmával mindenki egyenlő eséllyel indul, s a diplomaszerzés után már nincs sok lehetőség a gyermekes hallgatók támogatására. Ám a tanulmányaik idején lehetőségük és joguk van anyasági ösztöndíjra a kisgyermeket nevelő édesanyáknak. Vagyis ők ugyanazt a szociális juttatást kapják, mint azok a kismamák, anyukák, akik munkaviszonyból léptek anyaságira. Ezt törvény szavatolja Szlovákiában. Az egyetemünk - a felsőoktatási törvény és a tanulmányi szabályzat keretei között - minden támogatást megad a kisgyermeket nevelő hallgatóinknak. Karunkon jelenleg is van legalább 10 olyan hallgatónk, aki két vagy három gyermeket nevel. Ezt az oktatóink is figyelembe veszik és anélkül, hogy ez a követelmény ill. a teljesítmény rovására menne, segítjük a családos hallgatóinkat. Ez a gyakorlatban olyan segítséget jelent, hogy a vizsgaterminusok betartásával, a beadandók határidejével, mindenképpen rugalmasabbak vagyunk. 

Tervezik-e bővíteni az előzőeket, és ha igen, úgy milyen támpontokat várnak ehhez a NOE kutatástól?

Minden olyan lehetőség, eszköz és megoldás felé nyitottak vagyunk, ami segíti hallgatóink - jelen esetben a családos hallgatóink - eredményes tanulását. Jó lenne teljesen kiiktatni azt az élethelyzetet, amikor egy fiatal édesanya a tanulás és a gyermeknevelés, vagy gyermekvállalás között kell, hogy válasszon. A NOE kutatás által feltárt új lehetőségeket - segítő konstrukciókat - egészen biztos, hogy be fogjuk építeni a gyakorlatunkba.

Ön szerint miért csúszik egyre későbbre a fiatalok családalapítása?

Sajnos nagy öregként tudok csak válaszolni erre a kérdésre. A mi időnkben talán korábban értünk és váltunk felnőtté. Én magam is 22 évesen nősültem és repültem ki a szülői házból, hogy saját családot alapítsunk a feleségemmel. A ma már felnőtt gyermekeimnél ezt nem így tapasztalom. Talán kicsit kényelmesebb, kicsit gyerekesebb, kicsit bulizósabb a mai huszonéves korosztály, mint amilyenek mi voltunk. És ezek még csak a lélektani vélt vagy valós okok. A mentális és egzisztenciális vagy a felelős felnőtti magatartás térfelén található okokat még nem vettük számba. Ezért a válaszom is inkább szubjektív és nem biztos, hogy teljesen helytálló.

Milyen felsőoktatáson kívüli programokkal, támogatásokkal lehetne Ön szerint ösztönözni a

családalapítást?

Számomra ez egy nehéz kérdés, mert nem vagyok sem szociális szakember, sem családpolitikus. Teológusként azt tudom mondani, hogy a krisztusi erkölcs és a keresztyéni normák betartása egészen biztos javítana a jelenlegi viszonyainkon. És sokat segítene az a szemléletváltás is, ha nemcsak mindig a magunk javát, szükségleteit és érdekeit tartanánk szem előtt, hiszen a családalapítás és a gyermekvállalás egy fontos elköteleződés és - valamilyen szinten - lemondás is, de kellemes lemondás. Ezt kellene valahogy belecsöpögtetni a felnövekvő nemzedékek lelkébe.