A felsőoktatás legfontosabb és egyben folyamatos figyelmet igénylő szolgáltatása

Koli vs. albérlet, főváros vs. vidék: 

Átfogó felmérés a felsőoktatási kollégiumokról utoljára 2016-ban készült a HÖOK jóvoltából, mely kimutatta, hogy országosan 132%-os a túljelentkezés a férőhelyekre. Fontos rögtön leszögezni, hogy ez csak egy átlag; egyes kollégiumok között, kifejezetten vidék és a főváros viszonylatában jelentős különbségek mutatkoznak.

Bár felmérésünk alapján a kollégiumi szolgáltatással szembeni elégedettség országos szinten is magas - a hallgatók költséghatékony és elfogadható életminőséget nyújtó lehetőségként azonosítják - de a vidéki intézmények lényegesen jobb helyzetben vannak. Kisebb a túljelentkezés és jellemzően jobb állapotban is vannak a kollégiumi épületek. A magasabb elégedettségnek fontos eleme az is, hogy több vidéki intézmény esetében, pl. Győr, Debrecen, Miskolc, különálló egyetemi épületek helyett komplett egyetemvárosról beszélhetünk. A város szerves részét képezi egy olyan negyed, ami lényegében a hallgatóké. Azon túl, hogy itt vannak az oktatási épületek, kolik, kutatóközpontok, sportlétesítmények, valamennyi szolgáltató, bolt és szórakozóhely is megtalálható.

A főváros tekintetében ilyen sajnos egyelőre nincsen, valamint az is tovább nehezíti a helyzetet, hogy a budapesti albérletárak rohamosan nőttek az utóbbi időben. Jelenleg a kollégiumi díjak jellemzően 9-17 ezer Ft között mozognak, mely önmagában is kifejezetten olcsónak mondható, nem beszélve egy budapesti albérlet árának viszonylatában. A rentingo.com nemrég megjelent összesítése alapján a legolcsóbb albérletek a XXIII. kerületben vannak 1789 Ft-os átlagos négyzetméter árral. A nem budapestiek számára: ez a kerület annyira külváros, hogy a Deák térről kb. 1 óra tömegközlekedéssel. Ahogy haladunk a belváros felé, természetesen lényegesen nőnek az árak, egy belső kerületben akár 3400 Ft/m2 is lehet. Így egy 60 négyzetméteres ingatlan előbbi esetén 107.340 Forint, utóbbi esetén akár 204.000 Ft albérleti díjat is jelenthet. Mivel ezt a legtöbb egyetemista nem tudja kifizetni, így akik nem szeretnének koliban lakni, vagy szerettek volna, de sajnos nem kaptak férőhelyet, legtöbbször összeállnak, és közösen vesznek ki egy albérletet, megosztva ezzel a költségeket.

Ha valaki a kettő között szeretne megoldást találni, vagyis az intézményi kollégiumoknál nagyobb komfortra vágyik, de az albérleteknél olcsóbb megoldást keres, megcélozhat még egy magánkollégiumot. Ugyanakkor a magántulajdonban lévő kollégiumok nem igazán elterjedtek; nincs túl sok, és kifejezetten a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók a célközönségük. Ez piaci szempontból érthető, hiszen több mint 30 ezer külföldi hallgató tanul hazánkban, akik számára ez egy kedvelt lakhatási forma. A magyar hallgatók számára viszont sokszor inkább zsákutca, hiszen utánaszámolva az árazása közelebb áll az albérletekhez, mint a kollégiumi költségekhez. Így inkább azoknak nyújthat alternatívát, akik nem elsősorban anyagi megfontolásból szeretnének koliban lakni, hanem a közösségi életet, és élményeket keresik.

Kollégiumi fejlesztések és a Budapest Diákváros:

Az elmúlt években összesen 37 Mrd Ft értékben történtek kollégiumi fejlesztések, továbbá 20 Mrd forintnyi PPP konstrukciót váltottak ki, jelentősen tehermentesítve ezzel az intézményeket. Bár a beruházások elsősorban vidéken történtek, de azért Budapesten is voltak kisebb-nagyobb kapacitás bővítések (mintegy 500 férőhelynyi), illetve felújítások (mintegy 3000 férőhely esetében). Felmérésünk szerint a fővárosi hallgatói lakhatás hosszútávú stabilitásához viszont a jelenlegi 14 ezer férőhely mellett nagyjából 10 ezer új férőhelyre lenne szükség. 

Ezt a kapactiáshiányt oldja meg megvalósulásakor a Budapest Diákváros projekt. A nagyjából 9000 új férőhelyet biztosító kollégiumi rendszer egy különálló hallgatói városnegyedet hozna létre a Déli Városkapu területén saját sportlétesítményekkel, szolgáltatásokkal és közösségi épületekkel, csak úgy, mint a fent említett vidéki példák esetén.

A kollégiumi felvételi rendszere:

A legfontosabb, hogy hiteles és részletes tájékoztatást a kollégiumi felvételről, a benyújtandó dokumentumokról és a pontozásról minden esetben az adott intézmény és a hallgatói önkormányzata tud adni, mivel a részletszabályok egyetemi szinten eltérőek.  Nagyvonalakban elmondható, hogy a kollégiumi pontszám három elemből áll össze: a szociális háttérből, a tanulmányi eredményből, valamint a közéleti tevékenységből. Ezek közül a szociális háttérre érdemes a leginkább odafigyelni, mivel ennek megállapításához viszonylag sok dokumentumot kell a pályázat során az egyetem felé benyújtani, továbbá – mivel a kollégium alapvetően egy szociális szolgáltatás így – erre lehet a legtöbb pontot kapni. A tanulmányi eredmény felsőbb éves hallgatók esetében természetesen az egyetemi tanulmányi átlag, elsőéves esetén viszont legtöbbször az érettségi eredményt veszik figyelembe.  

A kollégiumi felvételiről a részleteket az egyetemek már az első tájékoztató csomagban, a „gólyalevélben” elküldik a felvételt nyert hallgatók számára, hiszen a pályázati időszak jellemzően augusztus hónap.

Az egyetem nem csak oktatási intézmény, a kollégium nem csak egy lakhely:

Alapelvünk az értékes diploma és a hozzáférhető felsőoktatás. Vagyis az egyetemeken oly módon kell kiváló szakembereket képezni, hogy közben ne fordulhasson az elő, hogy valaki amiatt nem tud egyetemre járni, mert nem tudja kifizetni az ezzel járó költségeket. Ezen hozzáférhetőség legfontosabb eleme a kollégiumi rendszer, mely több tízezer olyan hallgató számára nyitja meg az egyetemi továbbtanulás lehetőségét, akik máshogy nem tudnák megoldani a lakhatásukat.

Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyetem nem csak egy oktatási intézmény. Az itt eltöltött 3-5-6 évünk nem pusztán a tekintetben határozza meg egész életünket, hogy milyen szakemberek leszünk, hanem emberi minőségünket is formálja. Viselkedésmintáink, személyiségünk, identitásaink jó része itt alakul ki, csakúgy, mint azon szokásaink, amelyek jó eséllyel egy életen át végigkísérnek minket, legyenek azok akár jók vagy rosszak. Személyiségfejlődésünk ezen folyamatát két dolog tudja igazán segíteni: a hallgatói közösségek és az egyetemi rendezvények - két olyan dolog, ami szerves része a kollégista létnek.

A kollégiumi szolgáltatás, mint folyamatosan fejlesztendő terület:

Szerencsére ritkán hallani olyan történeteket, hogy valaki azért nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem tudja megoldani a lakhatását. Ez részben köszönhető annak, hogy a kollégiumi felvételi pontrendszerek mindenhol a szociális háttérre kapható pontszámokat helyezik előnybe, vagyis a kifejezetten rászoruló hallgatók számára a kollégiumi helyek hozzáférhetőek. Másrészt pedig a Diákhitel is sok fiatal számára nyújtott és nyújt jelenleg is jelentős segítséget a tanulmányok, akár a lakhatás finanszírozásában. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a kollégiumi rendszer a felsőoktatás egyik leginkább fejlesztést igénylő területe, amely kijelentés mindig is megállja majd a helyét. Ha kétszer ennyi kollégiumi férőhely lenne, mind kifogástalan állapotban, a kolihely akkor is kevés lenne, hiszen minél jobb és elérhetőbb a szolgáltatás, minél hívogatóbb az ottani közösségi élet, annál többen szeretnének majd kollégiumban lakni, és részesülni a kollégista életérzésből.

Budai Marcell