A számok nem hazudnak: Miért éri meg egyetemre járni?

Átlagfizetés

Az utóbbi harminc év alatt hazánkban is jelentősen kibővült a felsőoktatási végzettséget szerzők köre. Egy generációval korábban a felsőoktatási végzettség megszerzésének lehetősége csak egy szűk társadalmi csoport számára volt adott. Elég csak azt megnéznünk, hogy 2000-ben a 25-34 éves magyarországi fiatalok 14,7%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, húsz évvel később, 2020-ban ez az arányszám az előbbi adat több mint kétszerese, 30,7% volt. Az összehasonlításból látható, hogy mára a fiatalok közel egyharmada felsőoktatási végzettséggel a zsebében kezdi el pályafutását a munkaerőpiacon.

Felmerül azonban a kérdés, hogy jelent-e számukra ez bármiféle versenyelőnyt? Természetesen jelentős az eltérés az egyes tudomány- és szakmaterületeken szerzett végzettségek esetében, azonban az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legújabb, 2020-as vizsgálatának gyorsjelentése megnyugtató információkkal szolgál a felsőoktatás iránt érdeklődők számára. A 2017/2018-ban alapképzésen abszolváltak körében az átlagjövedelem bruttó 345.468 Forint, az osztatlan képzésekben abszolváltak esetében ez az összeg bruttó 368.409 forint, a mesterképzéseken abszolutóriumot szerzettek esetében pedig bruttó 413.263 forint. Ezen számok értelmezéséhez muszáj hangsúlyozni, hogy az elmúlt 5 évben jelentős béremelések történtek egyes diplomás (pl. orvos) munkakörökben, így a jelentésben  foglalt számok az utóbbi időben vélhetően növekedtek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai alapján pedig az is elmondható, hogy a diplomás pályakezdők átlagfizetése 80%-kal magasabb, mint a diploma nélküli társaiké.

Foglalkoztatottság

A 2020 márciusa óta velünk élő koronavírus-járvány az egészségügyi vészhelyzet mellett gazdasági nehézségeket is okozott. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb a foglalkoztatottság terén bekövetkezett visszaesés volt. A KSH 2021-ben megjelent Magyarország, 2020 című összefoglaló kiadványa pozitív híreket közöl a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási adatairól. A 15-64 évesek foglalkoztatási aránya, 2020-ban az előző évihez képest összességében -0,3 százalékponttal ugyan csökkent, de ez a csökkenés nem érintette a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportját, mi több, a végzettségi csoportok közül egyedüliként itt még minimális, 0,2 százalékpontnyi növekedés is mutatkozott. Kijelenthető, hogy a minél magasabb iskolai végzettség, az pozitív hatással van a foglalkoztatottság esélyére. A felsőfokú diploma olyannyira biztonságot ad a munkaerőpiacon, hogy az ITM adatai alapján, a diplomával rendelkező fiatalaok átlagosan 1 hónap alatt tudnak elhelyezkedni.

Munkavégzés a tanulmányok ideje alatt

A felsőoktatási végzettség megszerzésének elsődleges célja, hogy a megszerzett magasszintű szakmai képzettség segítségével sikeresebben vegye az elé kerülő akadályokat, például a munkaerőpiac terén. Sokakban merül fel a kérdés, hogy „Vajon tudok-e majd a tanulmányaimnak megfelelő területen dolgozni az egyetem mellett?” A nemzetközi összefogásban, 2019-ben megvalósult EUROSTUDENT VII. kutatás magyarországi adatfelvételéből tudjuk, hogy a hallgatók több mint fele, 41%-a folyamatosan, 14%-a pedig alkalomszerűen vállal munkát tanulmányai alatt. A folyamatos munkavállalók közül a legtöbben hitéleti, illetve gazdaságtudományi képzéseken vesznek részt. A megkérdezettek 33,9%-a teljes mértékben, 16,8%-a inkább olyan munkát végez ami kapcsolódik a tanulmányaihoz.

Hitelképesség

Ahogy azt az előzőekben olvashattuk a felsőoktatási hallgatók több mint fele munkát vállal tanulmányai mellett. Ennek hátterében az áll, hogy a felsőoktatásban eltöltött évek az önálló, felnőtt életbe vezető kaput jelentenek. A felnőtt léttel az emberre rászakad a pénzügyi döntések felelőssége is. Ideje – kinek gyorsabban, kinek lassabban – eltávolodni a családi fészek óvó közelségétől, ideje megalapoznia a gazdasági önállóságát. A hitelbankok évszázadokkal ezelőtt azért jöttek létre, hogy rugalmasságot biztosítson a társadalomban végbemenő gazdasági ügyletekben. A 20-21. század azonban több esetben bebizonyította, hogy a különböző hitelkonstrukciók előre nem várt – és sok esetben nem is látható – veszélyeket rejthetnek magukban.

A felsőoktatásban résztvevő hallgatók azonban egy olyan – mondhatni kivételes – társadalmi csoport tagjai, akiknek lehetőségük van rejtett veszélyek nélküli, kiszámítható és tervezhető módon  pénzeszközökhöz jutni a Diákhitel program keretében. Az állami kezelésben működő Diákhitel program különféle opciókat biztosít a hallgatók számára a felsőoktatásban eltöltött idő megkönnyítése érdekében. Lehetőség van fixen az adott képzés önköltségére fordítható konstrukció (Diákhitel 2), illetve szabadfelhasználású diákhitel (Diákhitel 1) felvételére is. A koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán megvalósított gazdasági fejlesztések során kialakításra került az úgynevezett Diákhitel Plusz, mely egyszeri, egy összegű, kamatmentes, fix futamidejű lehetőséget biztosít a hallgatók számára.

Miben térnek el a diákhitel konstrukciók a kereskedelmi bankok által nyújtott szolgáltatásoktól? A szabad és kötött felhasználású diákhitel konstrukciók törlesztési kötelezettsége csak a tanulmányok befejezését követően, tehát a felsőoktatási hallgatói jogviszony megszűnését követően aktiválódik, azonban, ellentétben számos más hitelkonstrukciótól, igény esetén bármikor külön költség nélkül előtörleszthetők. A diákhitel konstrukciók az államilag garantált kamatok miatt könnyen tervezhetők, illetve bizonyos esetekben további – például családtámogatási – kedvezményeket is igénybe lehet venni.

Egyetemistának lenni tehát nem csak menő, hanem számos, a felnőtt életben hasznosítható előnnyel is jár, melyek mögött számadatokat is fel lehet sorakoztatni. Még van pár nap, hogy beadd jelentkezésed egy hazai felsőoktatási intézménybe a felvi.hu rendszerén keresztül. Mi, a HÖOK-nál úgy gondoljuk, hogy bármi is a terved, a hallgatói létet nem éri meg kihagyni. Vágj bele a kalandba, mi pedig elkísérünk az úton!

Szöveg: Dallman Kristóf

Felhasznált források:

1. Központi Statisztikai Hivatal (A továbbiakban KSH) – Összefoglaló táblák (STATADAT) 23.1.1.27. A 25–64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint [%]. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0027.html
2. Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egységesítése 2020 (A továbbiakban: DPR AAE 2020) – Gyorsjelentés. 2-4. o.
3. KSH – Magyarország, 2020 (2021) 136. o.
4. EUROSTUDENT VII. Gyorsjelentés (2021) 38-40. o.

borítókép forrása: Imgflip