Elindul a Budapest Diákváros előkészítése
A Kormány két évvel ezelőtt fogadta az Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégiát (Stratégia), 2023-ig több mint 8 ezer új férőhely létrehozását, és közel 30 ezer férőhely felújítását tartalmazza, összesen 192 Mrd Ft értékben. A Stratégia végrehajtása 2017-ben elindult, az első néhány kollégiumot már át is adták (Győrben 1120 új férőhelyet alakítottak ki).
A Stratégia is rögzíti, hogy Budapesten az épületek állapota, a férőhelyek száma különösen fontossá teszi a beavatkozást. A körülmények ismeretében, a helyzet rendezésének érdekében egy önálló Diákváros beruházás előkészítése indult. Egy világszintű, legalább 8 500 fő befogadóképességgel rendelkező és az ott élő diákokat kiszolgáló, változatos funkciókkal bíró kollégiumi városrész létrehozása a cél.
A rendelkezésre álló Oktatási Hivatali adatok szerint az országban a diákotthonok és a kollégiumok 54 500 férőhelyet működtetnek, amelyeket az állami szféra, az egyházi és a magán szektor tart fenn. Ebből 44 400 férőhely az állami felsőoktatási intézmények kezelésében van. Budapesten és környékén 5 540 kollégiumi szobában 14 399 hallgató elhelyezése lehetséges az állami intézmények által fenntartott 50 kollégiumban. A 14 399 hallgatóból 3 460 fő (24 százalék) lakik olyan szobában, amelyhez önálló, vagy másik szobával közös fürdőszoba áll rendelkezésre – ezeket mind az elmúlt 10 évben újították fel. Az ilyen minőségű kollégiumi szobákra az egyetemek és a hallgatók részéről is van igény. A jelenlegi felmérések szerint a tervezett 8500 férőhely sokszorosát is fel tudnák tölteni az intézmények.
A Diákváros előkészítése a volt Nagyvásártelep épületét is magába foglaló (Rákóczi híd, tervezett Új Duna-híd, Soroksári út és a Duna folyam közti terület), közel 45 hektáros területen zajlik. A belváros közeli épületkomplexum új lakhatási, szabadidős és urbanisztikai trendek katalizátor szerepét is betölti, a XXI. század vívmányainak és elvárásainak megfelelően.
A kollégiumokat, apartmanokat és egyéb lakhatási modelleket, családi szállásokat magába foglaló létesítmény – a tervek szerint - diákközpontként, kulturális- és sportközpontként, kereskedelem is és közlekedés intermodális központként is funkcionál majd.
A Budapest Diákváros működőképességének kulcskérdése még a közlekedés. A csatlakozási pontok a város fő ütőereihez csatornázzák be lakóit, amihez nagyléptékű közlekedésfejlesztések is párosulhatnak majd.
Hamarosan írunk a HÖOK vonatkozó felméréséről, valamint a Jövőkép Programban szereplő kollégiumi finanszírozás rendezéséről és kollégiumok szabályozásról szóló javaslatokról is, mely szerint a kollégiumi férőhelyek mintegy 85%-a jelenleg nem felel meg a 87/2015. (IV. 9.) mellékletében meghatározott minimumfeltételeknek. De azt is elmondjuk, hogy számos városban óriási problémát jelent a kollégiumi férőhelyek biztosítása, a 40-100% hallgatói túljelentkezés következtében.