Hallgatók lakhatása számokban
A magyarországi felsőoktatás infrastruktúrája, különös tekintettel az egyetemi kollégiumokra, a felsőoktatás hozzáférhetőségének legnagyobb akadálya napjainkban. Jelenleg Magyarországon mintegy 300-310 ezer hallgató tanul a különböző felsőoktatási intézményekben. A kollégiumi férőhelyek száma azonban messze elmarad a hallgatói létszámtól, mindössze 45-50 ezer férőhely áll rendelkezésre. Ez az arány, körülbelül 16 %, aligha elégíti ki a hallgatók lakhatási igényeit, különösen, ha figyelembe ve
Az albérletárak növekedése
Az albérletárak az elmúlt öt évben jelentős emelkedést mutattak Magyarországon, különösen a nagyobb egyetemi városokban, amely tovább növeli a hallgatók lakhatási terheit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a lakásbérleti díjak 2019 és 2023 között az alábbi mértékben nőttek:
Budapest: átlagosan 35%-os növekedés (2019-ben az átlagos bérleti díj 150 ezer forint körül mozgott, 2023-ra ez az érték elérte a 200-220 ezer forintot).
Szeged: kb. 30%-os növekedés (az átlagos bérleti díj 2019-ben 100 ezer forint volt, míg 2023-ra 130 ezer forintra emelkedett).
Debrecen: itt is 30% körüli növekedést tapasztalhattunk, az átlagos bérleti díj 2023-ra 120-130 ezer forintra nőtt.
Pécs: 25%-os növekedés (az átlagos díjak 2019-ben 90 ezer forint körül voltak, 2023-ban pedig elérték a 110-115 ezer forintot).
Ezek az emelkedések komoly terhet rónak azokra a hallgatókra, akik nem tudnak kollégiumi férőhelyhez jutni, és piaci albérletet kell keresniük.
A kollégiumi díjak és jogi szabályozás
A kollégiumi férőhelyek díjszabása és kategorizálása jogi keretek között zajlik, amelyet a 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szabályoz. A kollégiumi férőhelyek négy komfortfokozat szerinti kategóriába sorolhatók, az épület állapota, a vizesblokkok elérhetősége és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók száma alapján.
A kollégiumi díjakat az adott intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg. A jogszabály alapján az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók esetében a kollégiumi díjak nem lehetnek magasabbak, mint a kollégiumi normatíva éves összegének meghatározott százaléka. A normatíva jelenlegi összege 116 500 Ft/év, amelyből kiszámítható az egyes kategóriákra vonatkozó havi díjmaximum:
I. kategória: A normatíva maximum 8%-a, ami havi 9.320 forint
II. kategória: A normatíva 10%-a, ami havi 11.650 forint
III. kategória: A normatíva 12%-a, ami havi 13.980 forint
IV. kategória: A normatíva 15%-a, ami havi 17.475 forint
Bár ezek a törvényi maximumot jelölik, a valóságban sok esetben a hallgatók ennél magasabb kollégiumi díjakkal találkoznak, egyes helyeken akár havi 20-30 ezer forintot is kérhetnek, amelyet az intézmény hallgatói önkormányzatának jelezhetnek a hallgatók.
A kollégiumok szerepe a felsőoktatásban
A kollégiumi férőhelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a felsőoktatás hozzáférhetőségének biztosításában. A magas albérletárak és a lakhatási lehetőségek szűkössége különösen sújtja a rászoruló hallgatókat, akik gyakran nem tudják megengedni maguknak a piaci alapú lakhatást. Ezen csoportok számára a kollégiumi férőhelyek az egyetlen fenntartható lehetőség, hogy részt vehessenek a felsőoktatásban anélkül, hogy anyagi nehézségek miatt kimaradnának a képzésekből.
A kollégiumi férőhelyek nem csupán anyagi segítséget nyújtanak, hanem közösségi, szociális szempontból is integráló szerepet töltenek be. A hallgatók számára a kollégium gyakran az elsődleges közösségi tér, ahol kapcsolatokat építhetnek, együttműködhetnek és támogathatják egymást tanulmányaik során.
10.000 új férőhely és a Diákváros
Az egyetemi városokban, különösen Budapesten, ahol a hallgatói létszám a legnagyobb, jelenleg súlyos férőhelyhiány tapasztalható. A szakértők és a hallgatói érdekképviseletek szerint legalább 10.000 új kollégiumi férőhely létrehozására van szükség az elkövetkező években ahhoz, hogy enyhítsék a lakhatási válságot a hallgatók körében.
Budapesten különösen nagy várakozás övezi a Diákváros projekt megvalósulását, amelynek célja, hogy modern és megfizethető kollégiumi férőhelyeket biztosítson a fővárosban tanuló hallgatók számára. A projekt keretében tervezett férőhelyek nem csupán a lakhatási problémákra jelentenének megoldást, de hozzájárulnának Budapest felsőoktatási intézményeinek versenyképességéhez is, hiszen a lakhatási feltételek nagyban befolyásolják a hallgatók döntéseit az intézményválasztás során.
Összességében elmondható, hogy a magyar felsőoktatási kollégiumi infrastruktúra sürgős fejlesztést igényel. A lakhatási válság kezelése nélkül a rászoruló hallgatók számára a felsőoktatáshoz való hozzáférés továbbra is korlátozott marad, ami hosszú távon a társadalmi mobilitást és a munkaerőpiaci versenyképességet is veszélyezteti.