A sport mindenkié

Hogyan jellemeznéd a HÖOK szerepvállalását a sportdiplomácia területén?

Kiss Viktor: A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája viszonylag régóta sikerrel működteti sportprogramját. Kezdetben a sportprogramok fejlesztése volt fókuszban, illetve, hogy a HÖOK egészséges rálátással rendelkezzen az intézményekben folyó hallgatói sportéletre. Ezt követően egyre erősödött az igény arra vonatkozóan, hogy az egyetemi sportra ne csak rálátásunk legyen, hanem az országos döntéshozatali mechanizmusokba is szerepet vállalhassunk. Az ezt segítő diplomáciai vonal erősítése kiemelt feladatunk volt már a ciklus elején.

Miben nyilvánul meg ez a fajta jelenlét a HÖOK részéről?

K.V.: A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség elnökségébe két hallgatói képviselőt delegálunk, továbbá egy-egy főt a Magyar Rektori Konferencia és Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság sporttudományi bizottságaiba. Ezen felül eseti jelleggel veszünk részt egyéb, egyetemi sporttal is foglalkozó szervezetek munkájában, vagy működünk közre társszervezőként jelentős eseményeken, mint például a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája, vagy az első Csörgőlabda MEFOB. Az elmúlt 1-2 évben jól látszik, hogy a diplomáciai szerepünk erősödésével tényezővé vált a HÖOK az egyetemi sport területén, ez pedig kiemelten fontos ahhoz, hogy nagyobb súllyal tudjuk artikulálni javaslatainkat.

Mi a helyzet nemzetközi viszonylatban?

K.V.: Nagy előrelépés, hogy a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) munkájában is részt vehetünk, ugyanis felfoghatatlan mennyiségű információ cserél gazdát arról, hogy hol tart most a világ egyetemi sportja. Nagyon sok jó gyakorlat ültethető át itthon, illetve így még gyorsabban értesülünk a jelentős eseményekről, változásokról, valamint kutatási eredményekről.

Mit érdemes tudni a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségről?

K.V.: A FISU egy elképesztően jól strukturált ernyőszervezet, amely összefogja az országonkénti és a kontinentális egyetemi sportszövetségek működését. A terület méretét jól mutatja, hogy az Olimpia után a nyári Universiade a világ legnagyobb multisport eseménye, amelynek a FISU a gondozója. Rengeteg paralell esemény fut, és kiválóan súlyozott a sportszakemberek és a jelenleg hallgatói státuszban lévő sportvezetők érintettsége a döntéshozatalban és a megvalósításban is, nem könnyű lépést tartani a világ legjobbjaival.

Te vagy az első magyar hallgató, aki bejutott a FISU-ba. Hogyan zajlott a kiválasztási folyamat?

K.V.: A FISU döntéshozó testületét a tagszervezetek választják, a többi tisztségre pedig ajánlásokat tehetnek, ezekről az ajánlásokról pedig a döntéshozó szerv szavaz. Így választják a bizottsági tagokat, illetve ezek alá tartozó munkabizottságok tagjait is – ahol erre szükség van. Összesen hat hallgatóból áll a hallgatói bizottság, így kifejezetten nehéz a nagyságrendileg százhúsz aktív ország közül besodródni az elnökség látóterébe. E hat hallgató közül pedig egy valakit delegál a bizottság a FISU oktatási bizottságába. Ez ebben a ciklusban én lettem. Ezzel együtt fontos tudni, hogy bár bizottsági tagsággal más magyar nem rendelkezik, de az egyes munkacsoportba jelenleg is van magyar delegált, illetve a FISU hallgatói önkéntesi körénél is ott vagyunk évről-évre.

Milyen hatással volt a járványhelyzet a működésetekre? Tapasztaltál bármiféle változást?

K.V.: Érezhetően nem, eddig is online értekezletek során tartottuk a bizottsági üléseinket, mert a világ összes pontjáról kellett egyszerre jelen lennünk, így a személyes munka háttérbe szorulása nem okozott gondot. A másik oldalról 3-4 hetente van olyan világméretű rendezvény (sportesemény, konferencia, képzés), amelyre normál esetben kiutaznánk és személyesen is folytatnánk üléseket, mindamellett, hogy a szervezési vagy tudásátadási munkából is kivesszük a részünk. Az általam érzékelt legnagyobb működési nehézség nem a pandémiás helyzetnek köszönhető, sokkal inkább a tagszervezetek eltérő strukturális működésének.

Néhány hete valósult meg a FISU World Forum. Mesélj erről kicsit bővebben!

K.V.: A FISU kétévente nyáron rendezni meg a World Forumot, ami először valósult meg online formában. Ennek előnyei is voltak: így például nem korlátozta a létszámot az infrastruktúra, melynek köszönhetően több mint 1400 sporttudós, sportvezető, sportszervezéssel foglalkozó hallgató és hallgatói élsportoló vehetett részt. A Fórum fő témájaez alkaklommal a digitalizáció és a hallgatói sport jövője volt. A tudásátadáson túl érdekes kerekasztalok és innovatív hallgatói ötletek kerültek felszínre. Az utóbbiból a két legtöbbre értékeltet meg is valósítja majd a FISU. Külön élmény volt részt venni a hallgatói projektek zsűrizésében.

Ezen felül a rendezvény záróbeszédében is szerepet vállaltál. Mik voltak a tapasztalataid?

K.V.: A hallgatói projektek értékelésén túl a záróbeszédek körében kaptam még helyet. A szervezet elnökét követően a FISU oktatási bizottságának elnökével és alelnökével együtt foglaltuk össze a háromnapos esemény főbb eredményeit és megállapításait. Rengeteg előkészületet igényelt, hogy egy olyan 1400 fős konferencia eseményeit kellett összefoglalnunk, amelynél párhuzamosan 4-5 szakmai program futott, ráadásul némi útravaló gondolatot is hagynunk kellett.

És mik a terveitek a jövőre nézve?

K.V.: A jelenlegi ciklusban a megfogalmazott fókuszpontjaink között a legfontosabbak, hogy folyamatosan erősítsük a hallgatói hangot a világ egyetemi sportjában, ezzel együtt pedig egy egyre olajozottabban működő kapcsolati hálót hozzunk létre az egyetemi sport területén dolgozó hallgatókból. Ez nem csak azt jelenti, hogy igyekszünk hasonló működési ajánlásokat megfogalmazni a tagszervezeteknek, de az egyes országos hallgatói projektek feszesebb koordinálása is feladatunk, továbbá folyamatosan keressük az együttműködést más szervezetekkel, amelyek érintettek az ifjúságpolitikában és a tömegsportban.

Fecser Zsuzsanna