A High-Tech és a Felsőoktatás – a páratlan páros

„A távolabbi jövőbe kell néznünk!” – mondta Murai László, a HÖOK elnöke a konferencia megnyitó beszédében. Az esemény megszervezése is azt a célt szolgálta, hogy feloldja ezeket a digitális kihívásokat, és felhívja a figyelmet a túlzott monitor használatra, ami a fiatalok lelki egészségére is kihathat.

Kiemelte, hogy a társadalomnak sokkal többet kellene beszélnie arról, hogy a felsőoktatás helyzete hogyan alakul, és hogy milyen oktatás szeretnénk mondjuk 2050-ben.

Zárásként idézte Yuval Noah Harari szavait, miszerint: „Az ember a technológiák létrehozásában jó, nem a használatában.”, és hozzátette reméli, hogy az előnyeit fogjuk inkább kihasználni, mintsem a hátrányait elszenvedni.

Dr. Szabó István, az NKFIH elnökhelyettese azzal kezdte előadását, hogy az innováció most sokkal nagyobb szerepet kapott a koronavírus járványnak köszönhetően, és mindenkit arra biztatott, hogy lehetőségként tekintsen a jelenlegi helyzetre. A kutatási tevékenységekre hívta fel a figyelmet, és megemlítette, mennyire fontos ez a start-up tevékenységek mellett. Bemutatta a Hungarian Start-up University Programot, amely több száz hallgatót foglalkoztatott már az előző félévben, és fog a most zajlóban is.

Prof. Dr. Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke videón csatlakozott a Konferenciához. A H, mint High-Tech és Humán fejlettség című előadásában a modern felsőoktatás vízióit és annak minőségbiztosításának elveit és módszereit osztotta meg a közönséggel.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, HÖOK alumni – aki szintén felvételről jelentkezett be – azzal indított, hogy a digitalizáció mindig egy eszköze annak, hogy hatékony legyen a szervezeti működés, és minőségi a felsőoktatás, amely a nevelésen túl a szociális tevékenységet is magába foglalja.

Rövid kávészünet után Jancsó András, a HÖOK elnöki tanácsadója ismertette a távoktatási kutatás eredményeit, amelyet 27 ezer hallgató részvételével sikerült elvégezni. Már mi is hírt adtunk róla itt.

Az intézményi stratégiák jövőképét mutatta be Nagy Zoltán, a Századvég kutatója, HÖOK alumni. Elmondta, hogy a hazai felsőoktatási intézményeknek a V4 országok és a finnek lehetnek példaképei. Elmondása szerint a finn felsőoktatás az intézményi struktúraváltásban is nagy alapot adhat a hazai egyetemeknek. Szóba kerültek a „jövő egyetemei”, az előadó azt tette fel nagy kérdésként, hogy mi az, amit megtart a jelenlegi intézményi kialakítás, és mennyi újdonság érkezik majd a jövő felsőoktatásában.

A kiberbiztonság kérdéséről is szó esett, Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének jóvoltából. Docens úr kiemelte, hogy a felsőoktatásban is legalább olyan fontos, hogy biztonságban tudjuk az adatainkat, mint a mindennapi életünkben. Hozzátette: ez nemcsak a jelenlegi, online oktatásban fontos, hanem a hétköznapokon is fokozottan oda kell figyelni az egyetemek informatikai rendszereire.

A High-Tech Felsőoktatás Konferencia záró akkordja egy kerekasztal beszélgetés volt az Oktondi és a Tanár leszek hallgatói műhely képviselőivel, Molnár Janka Sárával, Péter Petrával és Mohay Domonkossal. A kerekasztal során Murai László, a HÖOK elnöke kiemelte: a high-tech megoldások központjában a felsőoktatás esetén talán nem is az eszközök vannak, hanem a mentalitásunk, hiszen a felsőoktatás fejlődését csak emberek tudják megtölteni, tudásukkal, személyiségükkel és akaratukkal. A beszélgetés résztvevői kitértek a tanárképzés fontosságára is a jövő oktatásának szempontjából.

Ha lemaradtál volna róla, vagy a cikk felkeltette az érdeklődésed, és meghallgatnád az előadásokat, irány az alábbi Facebook posztunk, ahol a teljes konferenciát visszanézheted!

Kex