Egyetemi útikalauz hallgatóknak
„Ezek lesznek életed legszebb évei!” - Sokszor és sok helyről hallhattuk ezt a mondatot a mindennapokban. Azt, hogy ez valóban így van-e, azt mindenkinek saját magának kell megítélnie, abban viszont mindenki egyetérthet, hogy az egyetemi évek számtalan új élményt, barátságot és kihívást tartogatnak az egyetemisták számára.
De az egyetemisták élete nem csak játék és mese, a rengeteg inger számos új kihívást is magával hoz az életünkbe. Ami a középiskolában elégnek bizonyult, az egyetemen sok esetben már kevés a továbbjutáshoz. Azon túl pedig, hogy az új, a korábbiaknál nagyobb elvárásoknak kell megfelelnünk, rá kell lépnünk az önállósodás ijesztőnek tűnő, rögös útjára is. A fiatal felnőttek nagy része az egyetemi évek alatt kezd el függetlenedni családjától és tanul meg önállóan megállni a saját lábán, új helyre költözik, munkát vállal, saját maga látja el mindennapi szükségleteit. Az egyetemi évek az ismeretlen, a változás és az önállósodás évei.
És minden, ami változik és ismeretlen, az ijesztő a számunkra. Az ijesztővel megbirkózni pedig gyakran nagy mértékű stresszel jár.
Prof. Dr. Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozójának szavaival élve „A stressz az élet sava-borsa”, ám ahogy a túlfűszerezett étel is megfekszi a gyomrunkat, a túlzott mértékű stressz is képes negatívan befolyásolni az életvitelünket. Emiatt az egyetemi évek alatt – akárcsak a mindennapi életben – meg kell tanulnunk megküzdeni a minket érő stresszel. Bizonyos stresszforrások elkerülhetetlenek, ám ha képesek vagyunk jól beosztani az időnket, a rendelkezésre állót pedig hatékonyan felhasználni, azzal rengeteg energiát tudunk megtakarítani magunknak. A hallgatók körében végzett pszichológiai kutatások alapján az egyetemistákat leggyakrabban érintő problémák közé tartoznak a következő tényezők: tanulási nehézségek, kialvatlanság, egészségtelen és mozgásszegény életmód, kapcsolati nehézségek, túlterheltség. Ezek jelentős része közvetetten orvosolható azzal, ha megtanuljuk hatékonyan beosztani az időnket, aminek számos lehetséges módja van. Én a következőkben olyan tanulási technikákat fogok bemutatni, amelyek segítségével hatékonyabban tudjuk hasznosítani a tanulásra szánt időt, ezáltal több időnk marad magunkra. A hatékonyabb időbeosztásnak köszönhetően, a minket érő stressz is könnyebben kezelhető.
Tanulni! De hogyan?
Minél gyorsabban vagyunk képesek elsajátítani az egyetemi tananyagot, annál több időnk marad egyéb elfoglaltságokra. Hosszabb ideig tudunk pihenni, több időt tölthetünk barátainkkal és nem utolsó sorban nem lebeg többé a fejünk fölött a rengeteg tanulnivaló sem. Ha hatékonyan tanulunk, akkor képesek vagyunk úgy abszolválni az anyagot, hogy a tanulás mindeközben nem emészti fel az összes energiánkat. Több erőforrásunk marad magunkra, ezáltal könnyebben meg tudunk birkózni a stresszel is.
Tarts szünetet!
Lehet szokatlan, hogy az első tipp rögtön arról szól, hogyan hagyjuk abba a tanulást, de a megfelelő mértékben alkalmazott szünetek csodákra képesek. Az elmúlt évtizedek során végzett viselkedéstani kutatások rávilágítottak arra, hogy az embereknek nehézséget okoz több órán át egyetlen dologra koncentrálni. Az efféle hosszas, monoton elfoglaltságok során csökken a figyelem intenzitása és a teljesítmény is romlik. A megfelelő, például fél óránként beiktatott néhány perces szünetek segítségével képesek lehetünk arra, hogy a tanulásra szánt idő nagyobb része álljon tényleges tanulásból. Az ezzel kapcsolatos kutatási eredményekre épül a sokat hangoztatott Pomodoro módszer is, amelynek a lényege, hogy a tanulnivalót 25 perces időintervallumokban sajátítjuk el, és ezek között néhány perces szüneteket tartunk.
Aludj!
Arról már említést tettem, hogy a kialvatlanság az egyik legnagyobb probléma az egyetemi hallgatók populációjában. Amellett, hogy a kevés alvás csökkenti a stresszel való megküzdési képességünket, lényegében minden kognitív folyamatunkra negatívan hat. A figyelmünk és koncentrációnk romlik, továbbá új információt is nehezebben fogadunk be. Ezek tudatában nem nehéz belátni, hogy ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni, megfelelő mértékű alvásra van szükségünk. Időnként természetesen mindenkivel előfordul, hogy egy-két alkalommal a kelleténél kevesebbet alszik, ám ha ez rendszeresen előfordul, abban az esetben érdemes javítani alvási szokásainkon. Nem csak az egyetemi teljesítményt képes javítani, hanem életünk számos területén érezhetjük majd jótékony hatását.
Kontextus és megértés
A magyar nyelvben a száraz szóval is ki lehet fejezni, amikor valamit, például a tananyag bizonyos részeit unalmasnak találjuk. A száraz tananyag nehezen emészthető. Lehet itt szó például bonyolultabb elméleti modellekről, önmagában értelmetlen évszámokról vagy bármi másról. A nehézség ilyenkor a megértés hiányából adódik. Az emberi emlékezet számára kulcsfontosságú az asszociáció. Egy bonyolult modellt is ki lehet fejezni egy nagyon hatékony ábrán, de amíg ebből az ábrából csak kulcsszavak értelmetlen halmazát látjuk, nem fogjuk tudni megérteni. Ha képesek vagyunk a tananyagot annak kontextusában elemezni és megérteni azt, akkor később nagyobb részletességgel leszünk képesek azt felidézni. Fel kell dobjuk, könnyen emészthetővé kell tegyük a tananyagot, és a megfelelő kontextus körítésével már sokkal emészthetőbb lesz, sokkal jobban csúszik majd.
Tesztek
Számos előnye van annak, ha leteszteljük tudásunkat. A teszt-hatásként is emlegetett jelenség lényege, hogy a tesztkitöltés nagyban hozzájárul a későbbi sikeres felidézéshez. Ha a tanulási folyamat megkezdése előtt kérdezzük ki magunkat, azzal képesek vagyunk az agyunkat előkészíteni a későbbi tanulási folyamatra. Emellett természetesen a tanulást követő kikérdezés is számos előnyt rejt magában. Egyrészt képes változatosságot vinni az amúgy monoton folyamatba, segíteni a későbbi helyes felidézést, rámutatni a hiányosságokra, továbbá segít elkerülni, hogy félrekalkuláljuk azt, hogy mennyit is tudunk ténylegesen. Mindenkivel előfordult már, hogy amikor sokáig foglalkozott a tananyaggal, úgy érezte, hogy megfelelő mértékben elsajátította azt, ám amikor a vizsgára vagy dolgozatra került sor, mintha elveszett volna ez a tudás. Amikor jegyzeteinket folyamatosan újra és újra áttanulmányozzuk, azzal a tanulási folyamat egy felidézési feladatból egy ráismerési feladattá válik. Ennek köszönhető, hogy amikor élesben kérdezik ki tőlünk a kívánt anyagot, nem leszünk képesek előhívni azt. Számos előnye van tehát annak, ha leteszteljük a tudásunkat, emiatt érdemes tehát alkalmazni olyan programokat, mint például a Quizlet és társai.
A cikkben említett néhány tippen túl természetesen számtalan konkrét tanulási technika is rendelkezésünkre áll. Ezek mindegyikét behatóan ismerni lehetetlen, így amivel a legtöbbet tudunk segíteni magunknak az, ha kísérletezünk.
Tisztában kell lennünk saját működésünkkel, és azon túl, alkalmaznunk kell az itt említett technikákat. Fel kell fedeznünk, hogy mi működik a saját helyzetünkben a leghatékonyabban.
Nagy mennyiségű tananyagot megtanulni számos nehézséggel jár, de szerencsére számtalan eszköz áll rendelkezésünkre, amelyekkel ez a folyamat megkönnyíthető. Ha a megfelelő technikákat alkalmazzuk, akkor hosszú távon kevesebb energiával és rövidebb idő alatt leszünk képesek ugyanazt a teljesítményt elérni. Ezzel pedig az egyetemi időszak is sokkal többről szólhat majd számunkra, mint életünk legszebb éveiről.
Gregor-Tóth Péter
Hivatkozások
Ariga, A., & Lleras, A. (2011). Brief and rare mental “breaks” keep you focused: Deactivation and reactivation of task goals preempt vigilance decrements. Cognition, 118(3), 439–443. https://doi.org/10.1016/j.cognition.2010.12.007
Roediger, H. L., & Karpicke, J. D. (2006). Test-enhanced learning: Taking memory tests improves long-term retention. Psychological Science, 17(3), 249–255. https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2006.01693.x