Kiégés? Ugyan, hiszen még csak egyetemista vagy!

Mi is az a kiégés?

Herbert J. Freudenberger amerikai pszichológus írt először a burnout (burnout stress syndrome) jelenségéről. Úgy fogalmazott, hogy a kiégés az érzelmi megterhelések és stressz nyomán megjelenő fizikai, emocionális és mentális kimerülés, ami a reménytelenség, inkompetencia és a célok elvesztésével jár együtt. Később, Maslach már szélesebb körben kezdte el vizsgálni a kiégés jelenéségét. Elmélete szerint a kiégés tünetegyüttese három fő dimenzióból áll: az érzelmi kimerülésből, a deperszonalizációból és a teljesítménycsökkenésből. 

A kiégés fogalmát eleinte csak a humán szférában dolgozókra vonatkoztatva értelmezték, majd később kiterjesztették, hiszen bebizonyosodott, hogy szinte minden foglalkozásnál, sőt az egyetemi hallgatóknál is előfordulhat.

A hallgatói kiégés

Az utóbbi évtizedekben azonban egyre több tanulmány kezdett el a felsőoktatásban résztvevő hallgatók pszichés állapotának felmérésével foglalkozni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő pszichés zavarokra utaló tünetek az egyetemisták és a pályakezdők körében is. Egy 2008-as amerikai tanulmány szerint az orvostanhallgatók 49,6%-a jelez kiégést, illetve 11,2%-uknak pedig voltak már szuicid gondolataik az elmúlt egy évben.  

A hallgatói kiégés fogalmát Scaufeli és munkatársai határozták meg.

Akkor beszélhetünk hallgatói kiégésről, ha az egyén a tanulmányi követelmények következtében kimerültnek érzi magát, cinizmus és távolságtartó attitűd jelenik meg a tanulmányaihoz való viszonyában, illetve tanulóként inkompetensnek éli meg, majd egy idő után valóban azzá is válik. 

A nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy a felsőoktatásban eltöltött első év átvészelése a legnehezebb. Dr. Németh Marietta szakpszichológus szerint ez arra utal, hogy már az egyetemre való bekerüléshez vezető út is olyan mentális és fizikai megterhelést jelent, ami miatt sokan a kiégés állapotába kerülnek.

Mik azok a tünetek, amikre feltétlenül figyeljünk?

A kiégésnek testi és lelki tünetei egyaránt vannak. Testi tünetek között gyakoriak az emésztési problémák, a fejfájás, mellkasi fájdalom vagy izomfájdalom, a feszültség érzése, a fáradtság és az alvászavar. Pszichés tünetek között gyakran megjelenik a feledékenység, a koncentráció romlása, az ingerlékenység, a cinizmus, a teljesítőképesség csökkenése, a tennivalókon való állandó kattogás, a labilissá válás, a szorongás és akár a depresszió is.

Ha a felsorolt tüneteket huzamosabb ideig együttesen tapasztalod magadon, akkor minél előbb érdemes szakemberhez fordulni, hiszen külső segítség nélkül nem könnyű leküzdeni ezt az állapotot.

Ráadásul a kiégés számos következménnyel járhat: pályaelhagyás, családi problémák megjelenése, önbecsülés csökkenése, koncentrációs nehézségek, szociális elszigeteltség.

Karanténfáradtság

A koronavírus következtében az életünk szinte minden aspektusa az online térbe költözött: a barátokkal, család tagokkal való kapcsolattartás, a munkavégzés, a szabadidős tevékenységek és a tanulás is. A COVID okozta karanténfáradtság tünetei nagyon sokfélék lehetnek és nagyon hasonlítanak a kiégés tüneteire is. Megjelenik a kimerültség, fizikai fáradtság, energiavesztés, ingerlékenység, szorongás, csökkent teljesítőképesség, illetve akár az étkezési vagy alvási szokásokat érintő zavarok is előfordulhatnak. Mind a karanténfáradtság, mind pedig a kiégés lelkileg egészséges személyeknél is jelentkezhet, így különösen fontos odafigyelni a megelőzés lehetőségeire.

A kiégés és a karanténfáradtság megelőzése

Társas kapcsolatok

Mint az élet legtöbb területén, a kiégés ellen is egyfajta védőhálót jelent az, ha támogató közösségi életet élünk. Fontos, hogy az online térben is tartsd a kapcsolatot a szaktársaiddal, barátaiddal.

Mozgás

Amennyiben megteheted, akkor mozogj minél többet, hiszen az intenzív mozgás nemcsak boldogsághormonokat termel, hanem az énképünket is pozitív módon tudja befolyásolni. Elmehetünk biciklizni, futni, de akár csak egy séta is képes kikapcsolni, és segít elvonatkoztatni a tennivalóktól. 

Stresszkezelés

A különféle stresszkezelő módszerek is hatásosak lehetnek a kiégés elkerülésére. Akárcsak a meditációs és légzési technikák elsajátítása, vagy pedig a mindfullnes gyakorlatok alkalmazása, ami segít abban, hogy a megtanulj a jelenre fókuszálni. Továbbá megtanít arra is, hogy odafigyelj a testi jelzéseidre, így tudd, hogy mikor kell leállnod, és egy kis időt adnod magadnak a feltöltődésre. Emellett pedig nemrég jelent meg egy cikk, ami által a progresszív izomrelaxációt tudod elsajátítani. Ez a technika segít abban, hogy a gondolatainkat ne a stresszforrások töltsék ki, illetve fiziológiás szinten is hatásos, hiszen segít a kortizol szint csökkentésében.

A hallgatói kiégést is komolyan kell venni! Főleg ebben a nehéz időszakban figyeljünk oda a testi és lelki egészségünkre! Ha szükségünk van rá, merjünk segítséget kérni!

Háger Dzsenifer Roxána

Források:

Kovács, M. & Kovács, E. (2012). „Veszélyben az orvostanhallgatók?” – hallgatói kiégés és a tanulmányok iránt mutatott elkötelezettség. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13 (2), 163-179.

Hazag, A. & Major, J. (2008). A hallgatói kiégés jelensége, medikusok lelki egészségvédelme. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9 (4), 305-322.

Hagaz, A., Major, J. & Ádám, Sz. (2010). A hallgatói kiégés szindróma mérése. A masclach kiégés-teszt hallgatói változatának (MBI-SS) validálása hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 (2), 151-168.

Maslach, C., Schaufeli, W. B., Leiter, M. P. (2001). Job burnout. Annual Review of Psychology, 52: 397-422

Dyrbye, L. N., Thomas, M. R., Huntington J. L., Lawson, K. L., Novotny, P. J., Sloan, J. A., Shanafelt, T. D. (2006). Personal life events and medical school burnout: a multicenter study. Academic Medicine, 81 (4), 374-384.

Interjú Dr. Németh Marietta szakpszichológussal: https://corvinusonline.blog.hu/2021/05/17/covid-kieges_es_motivalatlan_egyetemistak_dr_nemeth_marietta_szakpszichologussal_a_kiegesrol_beszelg

(megtekintve: 2021. 06. 14.)