HÖOK Delegáltja Először a European Students' Union Végrehajtó Bizottságában

Milyen motivációk vezéreltek, amikor eldöntötted, hogy jelölteted magad az ESU végrehajtó bizottságába?
Mindig is szerettem nemzetközi közegben dolgozni és nemzetközi ügyekkel foglalkozni, az SZTE EHÖK-ben betöltött szerepem óta szinte folyamatosan foglalkoztam ilyen jellegű feladatokkal is, és fél évet ez alatt Franciaországban is tanultam. Az ESU-val 2022-ben ismerkedtem meg, amikor nem sokkal a HÖOK elnökségi taggá választásomat követően második delegáltként részt vettem egy közgyűlésen, ezután pedig tavaly szeptembertől váltam igazán aktívvá a szervezetben. Már akkoriban is eljátszottam a gondolattal, hogy komolyabb szerepet vállaljak az ESU-ban is, de eleinte elvetettem ezt mondván, hogy van elég feladatom a HÖOK-ban, és egyébként sem gondoltam, hogy eléggé konszenzusos személyiség lennék az ESU-s közegben ahhoz, hogy sikerüljön. Idén márciusban viszont szembejött velem a lehetőség, és ekkor kellett először komolyan elgondolkodnom ezen. Az ESU-ban különböző hallgatói szövetségekbe tömörült tagszervezetek hozzák meg a döntéseket, és a választásokra is ezek a csoportok állítanak jelölteket. Az első konklúzió, amit márciusban levontunk az volt, hogy ha én nem indulok el, akkor a HÖOK által vezetett V4+ hallgatói szövetség nem fog tudni másik férfi jelöltet elindítani, és ezáltal kisebb arányban jelennénk meg az ESU vezetésében. Adott volt tehát egy szükséghelyzet, nekem pedig volt egy alapvető érdeklődésem ahogy azt az elején is említettem, ráadásul én vagyok az első magyar hallgatói képviselő, akit megválasztottak ide, ez is sokat nyomott azért a latba, mert nagyon élvezem, ha valamiben úttörő lehetek, szóval nagyjából ezekből állt össze.

Hogyan érezted magad, amikor megtudtad, hogy végrehajtó bizottsági taggá választottak?
Ott helyben nem igazán volt idő ezt feldolgozni, mivel a választások után egyből folytatódott a közgyűlés, mert haladni kellett a napirenddel, szóval az éppen tárgyalt témákkal foglalkoztam, a választási eredményeket is két napirendi pont között jelentették be. Aznap nagyjából este fél 12-ig tartott az ülés, és utána realizáltam csak igazán, hogy mi történt. Nagyon sok érzés ütött meg egyszerre, egyrészt nyilván nagyon megtisztelő dolog első magyarként eljutni idáig, pláne egy olyan Hallgatói Mozgalomból, amit ennyi jelentős személy épített már jóval előttem is. Maga a választás egyébként az OFÉSZ megalapításának 35. évfordulója után három nappal zajlott, ez csak hab volt a tortán. Nagyon hálás voltam emellett az egész HÖOK-nak, hogy jelöltek erre a pozícióra, és Dibusz Bendegúz kollégámnak pedig különösen, mivel a V4+ szövetség koordinátoraként ő dolgozott azon, hogy magabiztosan meg tudjuk szerezni a kellő számú szavazatot. Végül pedig már akkor is nagyon izgatott voltam, ami azóta is megmaradt, mivel egy nagyon jó csapatot választott meg a közgyűlés, a nagy részükkel személyesen is szoros kapcsolatom van, ráadásul két másik V4+-os jelölt is bejutott a női listáról, velük már egészen régóta aktív munkakapcsolatunk is van. Úgyhogy alig várom a közös munkát!

Mesélj egy kicsit a választási folyamatról! Hogyan zajlott és milyen kihívásokkal kellett szembenézned?
Az ESU-nak egészen sajátos választási rendszere van, nagyban különbözik a HÖOK-étól és intézményi hallgatói önkormányzatnál sem igazán láttam még hasonlót. Öt listán folyik a szavazás, van egy az elnökjelöltekről, egy az alelnökjelöltekről azzal a kikötéssel, hogy a legtöbb szavazatot kapó női és férfi jelöltet lehet megválasztottnak tekinteni, van ezeken kívül egy férfi és egy női lista a 7 végrehajtó bizottsági helyhez, mindkettőről 3-3 fő kerül be, az ötödik lista pedig egy úgynevezett “open ballot”, ahol a férfi és női listán mandátumot nem szerző személyek versenyeznek egymással, itt már nemi megkötés nélkül. Ahhoz, hogy valaki elindulhasson a választáson, az ESU legalább egy teljes jogú tagszervezetének hivatalos jelölő nyilatkozatát és több, az ilyen eljárásoknál alapvető dokumentumot (önéletrajz, motivációs levél) be kell nyújtani, ezekbe a közgyűlés tagjai a választások előtt be is tekinthetnek. Mindig van ezen kívül egy jelölti vita, ahol az egyes pozíciókra pályázó személyek kifejtik az álláspontjukat az európai felsőoktatással, az ESU-val és a szervezet jövőjével és személyes képességeikkel kapcsolatban. Végezetül pedig a közgyűlés során, közvetlenül a szavazás előtt minden jelölt tarthat egy maximum három perces beszédet. Az igazi kihívás a színfalak mögött zajlik, amikor lobbizni kell a szavazatokért, szerencsére, ahogy azt említettem, ezt a feladatot nem egyedül kellett végrehajtanom.

Milyen célokat tűztél ki magad elé a végrehajtó bizottsági tagságod idejére? Milyen változtatásokat szeretnél elérni?
Az ESU-ban egy éves mandátumok vannak, ami egy európai szintű szervezetnél egészen rövid tud lenni, szóval a legfontosabb az, hogy be tudjam fejezni, amibe belekezdek. Szeretném, ha sikerülne fenntartani azt az irányt, amit az előző ciklus alatt vett a szervezet, mivel azóta az ESU sokkal többet foglalkozik az oktatás minőségével, mint előtte, és a lobbitevékenysége is sokkal eredményesebb. Amit nagy problémának látok, és ez európai szinten általános, hogy minél magasabb szintre jut el valaki a hallgatói képviseletben, ironikus módon annál távolabb kerül a hallgatóktól. Én is HÖOK elnökségi tagként hallottam először az ESU-ról, és szinte biztos vagyok benne, hogy ha körbemennék bármelyik egyetemi campuson és feltenném a szembejövő hallgatóknak a kérdést, hogy hallottak-e már az ESU-ról, akkor nemmel válaszolnának. Jó lenne, ha ebben el tudnánk mozdulni, és szélesebb körben látható lenne a tevékenységünk. 

Milyen konkrét projektek vagy kezdeményezések állnak a prioritási listád élén?
Mindenképpen minőségbiztosítással szeretnék foglalkozni a legtöbbet, ebben valamennyi előképzettségem is van, mivel a HÖOK sok intézményakkreditációs eljárásba delegált engem az utóbbi időben hallgatói tagként. Az ESU végrehajtó bizottsága egyébként egy, a közgyűlés által elfogadott éves munkaterv szerint dolgozik, ami ügycsoportokra van bontva, ebben egy önálló egység a minőségbiztosítás, szóval ha minden jól megy, a kapacitásom nagy részét el is viszi. Viszont sok olyan terület van, ami másik ügycsoporthoz tartozik, de szerintem minőségbiztosítási probléma. Egyrészt a fenntarthatóság témakörében van egy tendencia, amiben az EU arra keres megoldásokat, hogy a zöld és digitális átállás miatt veszélyeztett munkavállalókat hogyan képezzék tovább, hogy ne veszítsék el a munkájukat, és ebben milyen szerepe van a felsőoktatásnak - az ilyen képzések tartalmának kialakítása szerintem egy minőségbiztosítási probléma. Fontos téma az ESU-nak a digitális oktatás és a mesterséges intelligenciás eszközök hatása a felsőoktatásra, ez szerintem valamennyire szintén minőségbiztosítási probléma, ráadásul a HÖOK-ban is sokat foglalkoztam ezzel, szóval ezt is szívesen vinném tovább. Nemzetközi szervezet lévén az ESU egyik prioritása az oktatás nemzetköziesítése és a mobilitás, ebbe is mindenképpen szeretnék bekapcsolódni, mivel folyamatosan szaporodnak a különböző közös diplomát adó nemzetközi képzések, aminek szintén van minőségbiztosítási vetülete. És természetesen ahol csak lehet, nagyon hangos tervezek lenni a magyar hallgatók Erasmus+ programhoz való hozzáférésével kapcsolatban.

Hogyan látod az ESU jövőjét és fejlődési lehetőségeit? Milyen irányba szeretnétek vezetni a szervezetet?
Szerencsére ebben nekünk nem kell nagyon nagy újdonságot kitalálnunk, mert szerintem az előző elnökségi ciklus nagyon jó irányba indult el. Komoly hangsúlyt fektettek lobbitevékenységre, és arra, hogy a szakmai partnerekkel kivétel nélkül folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn. Szerintem ezt kell folytatni, hiába jár nagy ráfordítással, mivel a döntéshozók akkor fognak igazán komolyan venni minket, ha aktívan jelen vagyunk minden előkészítő folyamatban is. Fontos ezen kívül, hogy ha saját szakmai anyagokat készítünk, azt ne a fióknak írjuk, hanem aktívan keressük a kapcsolódási pontokat a felsőoktatási közegben, az elődeink ezt is nagyon eredményesen csinálták. Szervezeti oldalról pedig ugyanazok a kihívások, mint amikkel  minden országos ernyőszervezet is szembenéz, jobban aktivizálnunk kell a tagszervezeteinket két rendezvény között is, és nagyobb bevonódást kell elérnünk az ad hoc jellegű projektekben. 

Milyen szerepet látsz az ESU-nak az európai diákéletben és oktatásban? Mik a jelenlegi legfontosabb területei?
Az ESU lényegében ugyanazt a szerepet tölti be európai szinten, mint bármelyik országos ernyőszervezet a saját országában - a legfontosabb felsőoktatási szereplőkkel áll aktív kapcsolatban, és képviseli a hallgatók érdekeit. Ami miatt sajátos az ESU szerepe az az, hogy az Európai Unió esetében ez a szereplő az Európai Bizottság. Nyilván, nem arra kell gondolni, hogy az ESU elnök rendszeresen Ursula von der Leyennel ebédel, de a Bizottság alá tartozó felsőoktatási főigazgatósággal kifejezetten aktív kapcsolatot tart fenn a vezetőség. De természetesen minden más releváns szereplővel is folyamatosak az egyeztetések, legyen szó akár az Európa Tanácsról hallgatói jogok és emberi jogok témájában, vagy az Európai Minőségbiztosítási Fórumról, aminek a neve el is árulja, hogy miben működünk együtt. Feladatok tekintetében ugyanazon a közgyűlésen, ahol megválasztottak minket, az éves munkatervet is elfogadtuk, a legfontosabb területek amiken dolgozni fogunk azok a Bologna folyamat utánkövetése, az európai választásokra való reakció és új együttműködések keresése, a hallgatók szociális biztonsága (ideértve a megélhetéstől kezdve a mentális egészségen át a kötelezően anyagi kompenzációval járó szakmai gyakorlatokig rengeteg témát), aktív részvétel az Európai Oktatási Térséggel kapcsolatos döntésekben, a minőségbiztosítás, és még rengeteg más is. Munka lesz bőven, és mind a tízen nagyon várjuk már!