Még erősebbé vált a hallgatói V4-es együttműködés a járvány alatt

Kosztrihán Dávid kiemelte, teljes értékűen akarják befejezni azt, amibe belekezdtek, ugyanakkor a világjárvány miatt változások következnek be működésükben is. Cikkünkben mindezt kívánjuk most áttekinteni.

A HÖOK 30. évfordulójához kapcsolódóan 30 projektet tűzött ki maga elé az elnökség. Milyen külügyi feladatokat tartalmaz a 30 pont, illetve általánosságban melyek a  HÖOK külügyi feladatai?

Kosztrihán Dávid: Segítjük a hazai és nemzetközi szakpolitikai szervek munkáját, képviseljük a magyar hallgatók érdekeit belföldön és a European Students’ Union-ben, valamint a V4+ hallgatói Szövetségben. A HÖOK30-ban vállalt projektek lefedik a külképviseleti intézményrendszert, amiben dolgozunk. Ide tartozik az ESU közgyűlésének megszervezése, a V4+ jogi formalizálása, a nemzetközi beágyazottság felmérése, valamint a minőségbiztosítási képzés. Ezek között vannak, amelyek már teljesültek, és vannak folyamatban lévő feladataink is.

Az ESU - European Students’ Union - az Európai Hallgatói Önkormányzat. Úgy kell elképzelnünk, mint egy Európa szintű HÖOK?

K.D.: Az ESU a HÖOK-hoz hasonlóan ernyőszervezet; 40 ország 46 tagszervezetét fogja össze, melynek döntéshozatalában a HÖOK két mandátummal képviseli a magyar hallgatókat. Az ESU az európai hallgatók érdekképviseletét látja el a nemzetközi térben: oktatási területen az Európai Bizottság munkáját is segíti, valamint részt vesz az ENSZ tevékenységében is, elnöke ugyanis az ifjúsági ügyekkel foglalkozó üléseken is rendszeresen felszólal.
Mindennapi működését választott tisztségviselői munkacsoport biztosítja, aminek a tagjai adott szakpolitikát képviselnek. Őket is a Közgyűlés (Board Meeting) választja, amely évente kétszer ülésezik, 4-5 napon keresztül, napi 12-16 órát felölelő időintervallumban. Másik fontos rendezvénye a Convention találkozó, ahol három napon át szakmai előadásokon és munkacsoporti üléseken vesznek részt a képviselők, hasonlóan a HÖOK Vezetőképzőhöz.

Milyen szerepe van a Visegrádi Négyek Plusz Hallgatói Szövetségnek?

K.D.: A V4+ Hallgatói Szövetség az ESU keretrendszerében értelmezhető frakció. A V4 országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) mellett tagja Románia, Moldova és Fehéroroszország is. A történelmi háttér miatt egyfajta összetartás jellemző ránk, amit próbálunk jogi formába terelni, hogy a közép-kelet-európai kooperációnak mélyebb szervezeti keretet is tudjunk biztosítani. A történelmi múlton felül elmondható, hogy a felsőoktatásról és saját hallgatói szervezetünk tevékenységéről való gondolkodásunk is szinte azonos. A mentalitásbeli összehangoltság szinte automatikus mindenkiben: keressük egymást, zajlik az információcsere. 

Miért tartod fontosnak a V4+ jogi formalizálását?

K.D.: Az, hogy olyan értelemben is komolyan vesszük szervezeti mivoltunkat, hogy ezt próbáljuk minél részletesebben szabályozni, arra enged következtetni, hogy az együttműködésnek van jövője. A jogi személyi státusz lehetővé teszi, hogy a kínálkozó pályázati lehetőségekkel éljünk és megerősítsük az ESU-ban az érdekképviseleti szövetség megőrzését. Próbáljuk lefektetni az alapokat, amiket az utánunk jövő képviselők át tudnak venni. Ez a projekt nemcsak szervezeti, hanem személyes szempontból is az egyik büszkeségem: az emberi kapcsolatok minősége miatt a szívemhez nőtt. Szeretném, ha úgy tudjuk zárni az évet, hogy a V4+ hallgatói szövetség, mint jogi személy is létrejött.

Hogyan tudtok most működni a járványhelyzet idején?

K.D.: A COVID-19 járvány természetesen a mi szervezetünket sem érintette jól, hiszen a tavaszi ESU közgyűlés mellett a V4+ budapesti találkozóját is le kellett mondanunk. Van olyan tagunk is, akit Teheránban ért a kijárási tilalom, de szerencsére már megérkezett Csehországba és a betegségtől sem szenved. A pandémia természetesen rányomja a bélyegét a közhangulatra, hiszen mindenki arra kényszerült, hogy átszervezze az életét, de az alapvetően elektronikus kapcsolattartással működő V4+ hallgatói szövetség mindennapi működésében nem okozott változást a jelenlegi helyzet. Biztos vagyok benne, hogy a krízis egyik pozitív hozadéka a csapatkohézió fontosságának felismerése lesz, ahogy azt már most is tapasztaljuk.

Mi a legmeghatározóbb élményed, ami a V4+ Szövetséghez fűződik?

K.D.: Kiemelt szerepük volt abban, hogy a HÖOK elnyerje az ESU közgyűlés szervezési jogát. A benyújtott pályázatunkról hosszú, bizonyos esetekben méltatlan procedúra után szavaztak. Vannak olyan hallgatói tagszervezetek, amelyek a bel- és külpolitikai eseményeket összemossák a független hallgatói szervezetek működésével és a politikai aktivizmussal. Ezeknek a hangoknak a visszanyesésében segített nagyon sokat a V4+ frakció. Ez olyan érzelmi fordulópont is volt, ami megerősítette a szövetségünket. Nagyon örülök, hogy személyesen ott lehettem és megtapaszthattam a támogatásukat. Ez nemcsak azt jelzi, hogy jól működik a szerveződés, hanem azt is, hogy a tőlünk független külső körülmények fényében is bizalmuk van a partnerszervezeteknek a HÖOK felé. Sikerült olyan morálisan kikezdhetetlen érvelést letenni a HÖOK szándékai mellett, amivel nem tudtak mit kezdeni azok sem, akik nem támogattak minket. A HÖOK30 programban arra tettünk vállalást, hogy az ESU közgyűlésének a szervezési jogát megszerezzük, ez megvan, a következő lépés, hogy ezt 2020 év végén sikeresen meg is rendezzük.

Kikre tekintesz példaértékűnek a szövetségből?

K.D.: Az Alumnik hasznos tagjaink, ők a „nagy öregek”, akik aktívan hozzájárultak működésünkhöz és a mai napig segítik munkánkat. Adam Gajek, aki a lengyel hallgatói képviselet meghatározó alakja, két mandátumot töltött ki az ESU elnökeként és irigylésre méltó ügyességgel tudta mediálni a különböző érdekeket a szervezeten belül. Teljes mértékben elkötelezett a mi régiónk iránt, látja a működés hibáit, ezekkel szemben kellően kritikus, ebből fakadóan jó meglátásai vannak arra nézve, hogyan korrigálhatjuk ezeket. Itt kell említsem Michal Zimát, a cseh képviselet volt vezetőjét, Cséfalvay Dánielt és Lovász Bálintot a szlovák hallgatói képviselttől, hazai részről pedig elődeimet, Kiss Dávidot és Kaizinger Tamás Töhötömöt.

Hogyan tervezitek megvalósítani a hazai felsőoktatás nemzetközi térben való elhelyezését?

K.D.: A felsőoktatás egyes tudományterületei - nevesítve az agrártudomány és a természettudomány - esetében összehasonlítjuk más országok tantervi hálóit, szakoktatás-politikáját a hazaival, hogy nemzetközi értelemben is elhelyezhető képet kaphassunk a hazai oktatás szakágazati státuszáról. Ezt a munkát a HÖOK szakmai szövetségei végzik. A két említett tudományterület kapcsán rövid tanulmányt fogunk benyújtani az illetékes minisztériumoknak, ami a képzésfejlesztésben nagyon sokat tud segíteni. Ennek a teljesítését is célul tűztük ki az elnökséggel.

A HÖOK vállalásai között említetted a minőségbiztosítási képzés megvalósítását is. Ennek első állomása 2020 februárjában lezajlott. Hogyan értékeled?

K.D.: A képzés a V4+ együttműködés következő lépcsőfoka volt. Szlovák kollégáink és az ESU támogatásával 40 magyar és 40 szlovák képviselő képzését végezzük. Ezzel a létszámmal le tudjuk fedni a felsőoktatást, segítve a jövőjét és minőségbiztosítását, mindezt az EU-s standardok mélyebb átvételével, ráadásul aktív hallgatói szerepvállalással. Büszke vagyok arra, hogy így tudunk építkezni. Az pedig helyzetünkhöz mért történelmi szerencse, hogy a vonatkozó nemzetközi projektet a szomszédainkkal, a barátainkkal valósíthatjuk meg.

Milyennek látod a saját szereped mindebben?

K.D.: Az USA-ban elvégzett tanulmányaim során is úgy tekintettem saját jelenlétemre, hogy az általam mutatott képpel fogják azonosítani azt, ahonnan jövök. Szeretem az otthonom, ezért szeretnék jó képet adni. Nem szabad letagadni, ha vannak hibák, de elsősorban az emberek felelősek és kötelezettek is saját környezünk alakításáért. Őszintén hiszem, hogy ehhez magunkon keresztül vezet az út. Hiszem, hogy országimázst elsősorban az ország küldöttei tudnak alakítani. Ha ez jó, akkor a felénk mutatott hozzáállás is jobb lesz.

Fecser Zsuzsanna