Nyáron nyaralok, télen telelek - Miért tarts te is nyári szünetet?

Ahogyan a címben szereplő sorokkal már Micimackó is megénekelte, mindennek megvan a maga ideje. A nyár például a nyaralás szezonja. 

 

Ne csak az egzotikus utazásokra gondolj ám. Ennek a néhány hónapnak igen fontos szerepe van a mentális egészséged szempontjából is!


Mire beköszönt az igazi kánikula, már túl vagy egy megterhelő tanulmányi időszakon. Hónapok óta dolgozol a jegyeiden és a jövődön, és még akkor is folyamatos volt a “stand by” üzemmód, ha a szorgalmi időszak jóval lazábbnak tűnt a gimis éveknél. Az etapot záró vizsgaidőszak pedig még akkor is stresszes és kimerítő lehet, ha csak néhány időpontot és tételt kellett észben tartanod. 

A következő néhány hónap feladata tehát kettős: egyrészt elengedni, lezárni a tanévet és kiengedni a gőzt, másrészt pedig újratölteni a lemerült akkumulátorokat. 

Lássuk, mire figyeljünk nyáron!

Engedd el a tanévet és a vele járó feszültséget!

A tartósan fennálló stressz képes lemeríteni a szervezetet és hosszú távon károsítja az egészséget, mentális szempontból pedig a kiégés veszélye kerülhet fenyegető közelségbe. 

Erről már korábban olvashattál a FILE kampány keretei között. Most csak annyival egészítenénk ki, hogy megelőzni mindezt önállóan addig tudod, amíg nem észlelsz magadon súlyos tüneteket. 


Éppen ezért, mielőtt beleveted magad a nyári munkába vagy a lazításba, engedd ki a gőzt!

Adj engedélyt magadnak a pihenésre!

Előfordult már veled, hogy hiába ért véget a tanév, mégsem tudtad elengedni magad? Volt már olyan, hogy ez a frusztráció a nyaralásodat is tönkretette? Talán azt érezted, nem érdemled meg a pihenést. 


Nem lehet azonban megállás nélkül produktívnak lenni! Önmagunk kizsákmányolása egyáltalán nem növeli a hatékonyságot, sőt, rontja a teljesítményt. Ahhoz, hogy ősszel új lendülettel ülhess vissza az iskolapadba, fontos, hogy a munkavégzési képességed megújuljon. Más szavakkal: 

Nem az a kérdés, hogy megengedheted-e magadnak, hogy kicsit kikapcsolódj, hanem hogy megengedheted-e, hogy ne.

Talán úgy érzed, hogy a lazítással telt napok “mennek a levesbe”, hiszen az egész csak semmittevés. Valójában azonban, amikor "semmitteszel", akkor sem "semmit" teszel, hanem "mást". Újratermeled a produktivitásod.

Amikor szünetet tartunk, időt adunk magunknak. Időt a gondolkodásra, a kikapcsolásra, egy kis lélegzetvételre. Ilyenkor van lehetőség inspirálódni, nézőpontot váltani, ellazulni, fejlődni, ötletelni, lazítani, átgondolni, mik is az igazán fontos dolgok.

Manapság ez egyre nehezebb, mivel egyre kevésbé éles a határ a munka és magánéletünk között.

Az egyetemmel kapcsolatos negatív élmények, kudarcok is megnehezíthetik a feltöltődést.

A stressz nemcsak negatív gondolatok és érzések formájában jelentkezik, hanem testünkben, végtagjainkban is feszültséget okoz. A lazításban, a pihenésben, a zavaró gondolatok megszelidítésében lehet segítségünkre a relaxáció, a jelentudatos kikapcsolódás és az autogén tréning. Mindhárom jó hatással van mind az elménkre, mind a szervezetünkben jelentkező feszültség esetén. 

Az optimális mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen, hogy visszanyerjük a jobb hangulatunkat, a másokkal való pozitív kapcsolatainkat. Az alvás mellett bármilyen hobbi,  testmozgás, digitális detox vagy énidős tevékenység is beválhat. 

Hogyan ne legyen a nyaralás stresszforrás? 


Egy érv a nyaralás mellett, hogy a vakáció idején jelentősen csökkennek az egészségügyi panaszok és a kimerültség érzése. De a nyaralás során nem csak testileg töltődünk fel. Hazatérés után személyes erőforrásainkat mintha kicserélték volna: kevesebb erőfeszítésbe kerülnek a mindennapi munka feladatai, javul a teljesítményünk. 

Arra azonban figyelj, hogy a nyári szabadidő során a munkáddal kapcsolatos negatív gondolatok, stresszt okozó kellemetlenségek árthatnak a pihenésnek (Fritz és Sonnentag, 2006). A valódi feltöltődés a kutatások szerint akkor érhető el a leginkább, ha a kikapcsolódásra szánt idő hossza legalább nyolc nap (de Bloom, Geurts & Kompier, 2012). 

Sajnos nyáron sok a stresszforrás, mely főképp a társas összehasonlításból, illetve a közösségi médiában tapasztalható boldogsághamisításból fakad. A “tökéletes” beach body mellett a kellően trendi úticél is okozhat fejtörést, pedig az teljesen egyéni, hogy ki hogyan tud a leginkább töltekezni.


Fontos, hogy ne tervezd túl a programokat, és még nyaralás közben is figyelj az elegendő alvásra. Persze ez függ attól is, hogy mikor, kikkel, hova és milyen nyaralásra mész. Egy barátokkal közös nyaraláson nem feltétlenül az alvás lesz az elsődleges célod. Viszont ha fordítasz rá egy kis figyelmet, annak nagy szerepe lehet abban, hogy jobban érezd magad és maximálisan feltöltődj az ott töltött idő alatt, és ne kelljen külön kipihenni a nyaralást.

Bármit is csinálsz a nyári szünetben, annál jobban fogod magad érezni, minél több beleszólásod van a programba.

Ha csak kötelességből vagy konfliktuskerülés céljából bólintasz rá egy nyaralásra, nem biztos, hogy élvezni fogod. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben is képes legyél képviselni az igényeidet. 

A stresszel való megküzdés több, mint csupán a negatív stressz megszüntetése, a nehézségek leküzdése. Célja a mentális jóllétünk fokozása, a pozitív élményekkel teli állapotok megteremtése. Olyan készségek, erősségek tartoznak ide, amelyek hozzájárulnak, hogy képesek legyünk megélni, értékelni és fokozni a pozitív élményeket (Nagy és Oláh, 2012). 


Ez az időszak kiváló lehetőség lehet gyakorolni a tudatos jelenlétet és a pozitív élmények aktív feldolgozását (savoring). A savoring jelentését magyar nyelven elég nehéz visszaadni, leggyakrabban “ízlelgetés”-nek, “élvezetnek” fordítják (Nagy és Oláh, 2012).  

Ez jelentheti azt például, hogy odafigyelsz arra, hogy hogyan esik a hűsítő dinnye, a reggeli jegeskávé, a víz érintése a bőrödön vagy az együtt töltött idő a barátaiddal. Egy kis plusz tudatossággal még intenzívebbé válhatnak a pozitív nyári élmények. 

 

A cikket a Pszichodiák Alapítvány szerkesztőségi csapatának tagjai készítették: Kreitli Fanni  és Molnár Sára, mesterszakos pszichológushallgatók és Karsai Szilvia pszichológus. 


Források: 


de Bloom, J., Geurts, S.A.E. & Kompier, M.A.J. (2013). Vacation (after-) effects on employee health and well-being, and the role of vacation activities, experiences and sleep. Journal of Happiness Studies, (14) 613–633.


Fritz, C. & Sonnentag, S. (2006). Recovery, well-being, and performance-related outcomes: The role of workload and vacation experiences. The Journal of Applied Psychology, (91) 936-45.


Nagy H., Oláh A. (2012). A pozitív pszichológia hozzájárulása a megküzdés értelmezéséhez. A személyiség protektív faktorai. In: Demetrovics Zs., Urbán R., Rigó A., Oláh A. (Szerk.). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. Személyiség, egészség, egészségfejlesztés, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012, pp. 45-67.

 

Ha pedig úgy érzed segítségre vagy szükséged, vagy egyszerűen csak kiírnád magadból a dolgokat, ne habozz, írj nekünk a Nyisd meg! aloldalra!